Immár a neves Wall Street Journalhoz is eljutott azoknak a hangja, akik a Facebook, a Google-YouTube, a Twitter és más hatalmas online megacégek durva és sokszor egyoldalú cenzorálási gyakorlatát kritizálják. Glenn Harlan Reynolds, a University of Tennessee jogászprofesszora 2018-at egyenesen a platformokról történő kizárások évének (year of deplatforming) nevezi. Egykor az internet a szabad beszéd igazi hírnöke volt, de mára olyan vállalatok vezetése és alkalmazottai döntenek arról, hogy mi megengedett és mi nem az interneten, mint a Facebook vagy a Google.
Pedig sokszor igen ingoványos talajra tévednek ezek a digitális cenzorok, ráadásul kifejeleztten balos irányultsággal.
Reynolds professzor szerint így kifejezetten sokszor tiltanak le közel sem szélsőséges jobboldali nézeteket és hagynak teret a szélsőséges baloldaliságnak. A Tennessee állambeli egyetem jogászprofesszora nem a levegőbe beszél, hanem számos esetet is felhoz meglátásai alátámasztására.
A legfrissebb példa Alex Jones ügye, aki meredek konspirációs teóriákat terjeszt az oltásokról és hasonlókról, ám a professzor szerint megjelenései indokolatlanul estek a gyűlöletbeszéd gyűjtőfogalom alá, amelyet meglehetősen elfogultan értelmezett a Facebook, az Apple , a Spotify és a YouTube cenzorgárdája is. Ennek nyomán egyszerűen lekapcsolták az InfoWars nevű, Alex Jones alapította szervezet minden csatornáját. Mi több, a Twitter is felfüggesztette őket hét napra. Az Apple is törölte ezt a csatornát az iTunes podcastjai közül, igaz az applikációt nem távolította el az áruházból. A különös a dologban az, hogy Alex Jons évek óta ugyanazt mondja, az utóbbi időben mondandója nem sokat változott.
De ott van az austini kripto-anarchista, Cody Wilson esete is, aki olyan fegyverterveket tesz közzé, amelyek letölthetők és 3D nyomtatóval kinyomtathatók. Ez esetben a Shopify platform „záratta be” a Defense Distributed nevű Wilson-féle boltot. Dacára annak, hogy Cody Wilson a szövetségi bíróságon két pert is nyert, melyben megállapították, hogy tevékenysége nem illegális, mert terveket, szoftvereket, nem pedig fegyvereket ad el.
Pár napja szintén felfüggesztette a Twitter Gavin McInnest, aki a Proud Boys nevű szervezet egyik társalapítója. De egy, a fősodorba tartozó konzervatív aktivistát is utolért a tiltás egy neme. A rádiós műsorvezető és közíró Dennis Prager Youtube videóira például rendszeresen 18-as karikák kerülnek.
A Facebook pedig blokkolta a republikánus kongresszusi képviselőjelölt, Elizabeth Heng videóját, mert abban megemlítették a kambodzsai vérontást, melyet Heng családja túlélt. A Microsoft pedig odáig merészkedett, hogy a Gab elnevezésű, konzervatív beállítottságú Twitter-konkurens oldal kiszolgálását akarta megtagadni, arra hivatkozva, hogy a felhasználók antiszemita tartalmakat osztottak meg.
Ezek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, állapítják meg a szakértők. A fő probléma ugyanis, hogy a nagy online óriások úgy viselkednek, mintha kiadóvállalatok lennének, nem pedig olyanok, akik valójában csak a felhasználók tartalmainak közvetítői. Ráadásul igen fontos, megkerülhetetlen közvetítői, hiszen az emberek többségéhez ezen oldalakon keresztül jutnak el az információk. Ha pedig a konzervatív tartalmakat túlzott vehemenciával szűrik, irtják, akkor egyensúlytalanságot hoznak létre a közvéleményben.
Borítókép: illusztráció
