A héten több fontos adatot is kiad a KSH – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kedden a kiskereskedelem áprilisi, szerdán az ipar áprilisi, míg csütörtökön az infláció májusi, valamint a külkereskedelmi forgalom áprilisi adatai jelennek meg.
A benzinkutak forgalmának visszaesésében a hatósági árak is szerepet játszottak, hiszen nem csak mi tankoltunk többet, jöttek a küföldiek is Fotó: Shutterstock
A kiskereskedelmi forgalom volumene márciusban kedvezőtlenül alakult: 13,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az élelmiszerüzletek forgalma 10,3, a nem-élelmiszerüzleteké 9,6, az üzemanyag-töltőállomásoké pedig 29,3 százalékkal esett vissza. A mérséklődés oka a reálkeresetek magas infláció miatti csökkenése, illetve a kormányzati transzferek miatti magas bázis, de az üzemanyagok esetében az ársapka is szerepet játszott, hiszen ekkor sok külföldi is Magyarországon tankolt, míg mára ez a helyzet a magas hazai árak következtében megfordult – emlékeztetett Regős Gábor.
Ugyanakkor a kiskereskedelmi forgalom a fogyasztásnak csak egy részét mutatja be, hiszen a fogyasztás volumene az első negyedévben ennél kisebb mértékben, csak 3,9 százalékkal esett vissza. Áprilisban az imént felsorolt tényezők változatlanul visszafogják a kiskereskedelmet, így továbbra is ahhoz hasonló mértékű, esetleg néhány százalékponttal kisebb visszaesést várhatunk – tette hozzá.
Az ipar termelése márciusban éves alapon 4,1 százalékkal csökkent, míg havi alapon alig változott. Éves alapon a legtöbb ipari alágazat teljesítménye mérséklődött, ugyanakkor a járműgyártásé és a villamos berendezések gyártásáé emelkedett. Tekintettel arra, hogy az ipar teljes rendelésállománya március végén 7,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az ágazat termelésének tudnia kellene növekedni. Ennek megfelelően a termelés áprilisban havi alapon növekedhetett.
Az infláció áprilisban továbbra is magas, 24,0 százalék volt, ám a januári 25,7 százalékos tetőzéshez képest már némileg mérséklődött – mutatott rá Regős Gábor. Az árak havi alapon 0,7 százalékkal emelkedtek. A gyenge kereslet, a mérséklődő energiaárak, a magas bázis és a viszonylag erős forintárfolyam egyaránt segítik az infláció letörését, amely azonban nem történik meg egyik napról a másikra. Az elmúlt időszakban az üzemanyagárak is jelentősen csökkentek, ami szintén lefelé módosíthatta a mutató értékét. Ugyanakkor a forint erősödése még alig jelent meg az árakban, így még ez a hatás is mérsékelheti az árnövekedést. Ennek megfelelően folytatódhattak a dezinflációs folyamatok májusban és a pénzromlás üteme várakozásunk szerint 22,4 százalékra csökkenhetett – ismertette Regős Gábor.
Márciusban a külkereskedelmi termékforgalom 886 millió eurós többletet mutatott, amely az export 10,0, míg az import 1,6 százalékos volumenbővülése mellett alakult ki. Az első negyedéves többlet így 1,1 milliárd eurót tett ki, 2,4 milliárd euróval kedvezőbbet, mint a tavalyi évben, aminek jelentős szerepe volt az első negyedéves gazdasági visszaesés mérséklésében. A csütörtöki adatközlésből megtudhatjuk, hogy tovább folytatódott-e a külkereskedelmi egyenleg javulása, amely a növekedés támogatása mellett a folyó fizetési mérleg egyenlegét is érdemben javíthatja, így pedig támaszt jelenthet a forint árfolyama számára.
Csütörtökön hozza nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium az államháztartás májusi előzetes adatait. Az első négy hónapban a költségvetésben jelentős hiány alakult ki: a központi alrendszer deficitje 2710 milliárd forintot tett ki, amely az egész éves előirányzat közel 80 százaléka. Ebben szerepet játszanak egyedi tételek (pl. Vodafone-vásárlás), de a hiányt növelik a rezsitámogatások, illetve a növekvő kamatkiadások is. A csütörtöki adatból képet kapunk arról, hogy májusban sikerült-e javítani a költségvetési folyamatokon.
Az Eurostat heti adatközlései közül a kedden megjelenő áprilisi kiskereskedelmi adatokat és a csütörtökön megjelenő első negyedéves GDP-adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene havi alapon 1,2, illetve 1,1 százalékkal csökkent az eurózónában, illetve az Európai Unióban, míg éves alapon a visszaesés 3,8, illetve 4,1 százalék volt. A magas infláció tehát az egész Unióban érezteti hatását a háztartások jövedelmére és így a fogyasztásra vonatkozóan. Ugyanakkor az egyes tagországok teljesítménye között jelentős eltérés adódik. Míg a kiskereskedelmi forgalom Észtországban, Magyarországon és Szlovéniában 13 százalék körüli visszaesést mutatott, addig Spanyolországban 10,8, Romániában 7,2, Cipruson pedig 5,6 százalékkal emelkedett.
Az első negyedévben a GDP a gyorsbecslés szerint az eurózónában negyedéves alapon 0,1, míg az Európai Unióban 0,2 százalékkal növekedett, miközben éves alapon a bővülés 1,3, illetve 1,2 százalék volt. Azóta ugyanakkor a német statisztikai hivatal már érdemben, 0,3 százalékponttal, –0,3 százalékra rontotta az első negyedéves visszaesés mértékét, amely az Unió egészének teljesítményére kihat. Megemlítendő továbbá, hogy az egyes tagországok teljesítménye itt is nagyon eltérően alakult. Az éves indexeknél – az adatokat már nyilvánosságra hozó országok közül – a legnagyobb növekedés Spanyolországban (3,8 százalék), Cipruson (3,4 százalék) és Romániában (2,8 százalék) történt, míg a legnagyobb visszaesés Litvániát (3,6 százalék), és Magyarországot (1,1 százalék) jellemezte. Az új adatközlésből kiderül, hogy más országban is változtak-e az adatok az első becsléshez képest, illetve képet kaphatunk az adatot még nem közlő országok teljesítményéről is.
Borítókép: Fotó: Bánkúti Sándor (BS) / Ripost
