A nagyvilág előtt ismeretlenek által hőn óhajtott világkormány bír majd akkora hatalommal, hogy az átmenetileg még működő nemzetállami választásokat befolyásolja. Ez komor utópia részemről. Ámde hazánk hű barátjának, a luxemburgi külügyminiszternek, Jean Asselbornnak maga a rögvaló. Mert mely vezető politikusnak adatott akkora hatalom, amellyel más ország választási eredményeit képes befolyásolni? Nyilván, aki felette áll politikustársainak. A tisztánlátó Asselborn ilyennek véli Mateusz Morawiecki, lengyel és Orbán Viktor, magyar miniszterelnököt. Így kesergett a minap: „A menekültek uniós tagállamok közötti elosztását elutasító Lengyelország és Magyarország politikája hozzájárult az olaszországi választási eredményhez.”
No, az efféle világkormányt, amit lengyel barátainkkal közösen adunk, támogatok. Asselborn ellenben kifakadt: „Nem lesz egyszerűbb Európában. Csak nehezebbé válhat minden.” Miattunk, renitensek, a sorba beállni képtelenek, a vágóhídi feljárón ellenkezők miatt. Akik, negyven év kommunizmus után úgy képzeltük a demokráciát, hogy meghallgattatik minden résztvevő, s értelmes viták, nem pedig központi parancsok szülnek döntéseket.
Asselborn, az egykori Juncker-kormány, egykori miniszterelnök-helyettese nem oly rég még fenyegetőzött is: „A magyar embereknek… meg kell érteniük, hogy ha olyan kormányuk van, amelyik így folytatja, akkor annak Magyarország uniós tagsága lehet az ára.” Így beszél egy demokrata! Már amennyiben egy Szocialista Munkáspárt potentátja a világ bármely szegletében demokrata. A szocialista munkáspárt hangzása nálunk, akár Németországban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárté. Sötét emlékeket idéz.
Sötét lelkű szellemi holdudvar segíti a nemzetközi szocikat: a müncheni Történelemkutató Intézet helyettes vezetője úgy bölcselkedett a Süddeutsche Zeitung hasábjain, hogy a makacs nemzetállamok komolyan kockára teszik az európai békét. Az a nagy veszélye a jelenlegi politikai helyzetnek és a nemzetek közötti feszültségeknek, hogy egy idő után fegyveres konfliktusokká is fajulhatnak.
Klassz, mi? Az akadékoskodó V4-ek nem pusztán az Európa jövőjét, gazdagságát és békéjét biztosító migránsok ellen ágálnak, de fellázítják a píszi tagországokat, befolyásolják választási eredményeiket, mi több, háborúba sodorják a kontinenst.
Hála az Úrnak, nem mindenki ilyen vágóhídra érett. Erika Steinbach, Bundestag-képviselő, aki a berlini vezetés menekültpolitikája elleni tiltakozásból, 43 év után kilépett a Mutti vezette Kereszténydemokrata Unióból (CDU) ekképp fogalmazott: „Bírálat helyett köszönet jár Magyarországnak az uniós külső határ védelméért, mert azzal Németországot is védi.”
Kent Ekeroth, a Svéd Demokraták (SD) képviselője köszönetet mondott Orbán Viktornak és Magyarországnak, „mert ők meg merik és meg tudják tenni, ami jó az országuknak, és ami jó Európának… Ez az ország szimbolizálja a józan észt. Saját kultúrájának és népének megőrzését. Európa határainak védelmét.”
Látszik már a fény a Soros és az ENSZ tákolta sötét alagút végén.
Borítófotó: a luxemburgi külügyminiszter, Jean Asselborn (European Commission)
