A teljes inflációs kosárban a kiskereskedelmi árak alakulása felerészben vesz részt, így fordulhat elő, hogy a teljes pénzromlás még messze nem érte el a 20 százalékot. Eközben viszont az élelmiszer (a kiskereskedelmi szegmens egy szelete) drágulás már egy ideje 20 százalék feletti. És még egy darabig marad is ezen a szinten, hiszen a májusi élelmiszeripari átadási árak a statisztikák szerint 34 százalékra kúsztak fel, amit a kiskereskedelem már rövidtávon sem igen tud lenyelni, ezért kénytelen az átadási árak növekedéséhez igazítani a kiskereskedelmi árakat. Sajnos a helyzet az, hogy egy-egy esetben még ennél is nagyobb asz árváltozás. A malomipari termékeket már több mint 60 százalékkal drágította az ipar.
A Magyar Nemzeti Bank friss előrejelzése szerint őszig lehet számítani a boltos ilyen nagy arányú emelkedésével. Szeptember környékén tetőzhet az infláció. Az elemzői álláspont szerint sajnos a mostani áremelkedések olyan erősek voltak, hogy mindez az egész éves inflációt is bőven két számjegyűvé dagasztja és nem kizárt, hogy a hátralevő hónapokban a teljes kosár elérheti, vagy megközelíti a 20 százalékos szintet. (Ez éves szinten természetesen nem marad így.)
Így az elmúlt hónapok inflációs trendje nem tört meg, ami azt jelenti, hogy a boltosok is további áremelésekre kényszerülnek. Ennek döntő oka, hogy a fogyasztói ár legnagyobb tétele a beszerzés, amennyiért a beszállító az élelmiszert adja a boltosoknak a különféle étekféleségeket – írja a blokkk-com internetes kereskedelmi szakportál.
Ahogy fent jeleztük, a kiskereskedelmi inflációs a teljes kosárnak csak egy része, ahogyan az élelmiszeripari kosár is részekből tevődik össze, a májusi 34 százalék átadási ár drágulás ugyancsak egy átlag. A húsiparban a 40 százalékot közelítette az élelmiszeripari drágulás, az olaj esetében ez 60 feletti. A malomipari termékeké 64 százalék, a tésztaféléké 51 százalék, a kenyér, pékáru átadási ára harmadával nőtt, a tejtermékeké 26 százalékkal. Van mi után kapaszkodniuk a boltosoknak, már ameddig a vásárlók az áremeléseket elfogadják.
Az élelmiszerboltos számára ugyan a legnagyobb költség a polcra jutó portékák beszerzési ára, de a saját működésének a számláit is ki kell fizetnie, például munkabérre, világításra, üzlethelyiség bérletére. Így még egy darabig állandó áremelésekre kényszerül. Az élelmiszerek boltos áremelkedése addig tart, ameddig az élelmiszeripar átadási árai is emelkednek (háttérben a mezőgazdasági alapanyagok drágulásával).
A boltos élelmiszerárak októberben lépték át az 5 százalékos növekedési ütemet, az élelmiszeripar a 10 százalékos léptéket. A kétszeres ütemkülönbség a nagyságrendet tekintve maradt végig a vizsgált időszakban.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
