Magyarországnak érdeke a szoros, kölcsönös eredményekre fókuszáló együttműködés Oroszországgal, így vannak ezzel barátaink és szövetségeseink is, csak ők nem beszélnek erről nyíltan – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, miután orosz kollégáját fogadta Budapesten.
Szijjártó Péter az általa vezetett tárca közleménye szerint arról számolt be a Szergej Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy
a két ország együttműködésében a nem kifejezetten támogató nemzetközi környezet ellenére is tudnak felmutatni praktikus és pragmatikus eredményeket.
Az elmúlt hónapok rendkívüli egészségügyi és gazdasági kihívásai, valamint a teljesen egyértelműen elhibázott geopolitikai döntések humanitárius és biztonsági következményei mind elég bizonyítékként és intő jelként szolgálnak arra, hogy mindenki belássa, itt lenne az ideje áttérni a kölcsönös tiszteleten alapuló, civilizált nemzetközi együttműködés korszakára – fogalmazott.
Hozzátette: egyértelmű történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára mindig sokkal jobb, ha konfliktus helyett kulturált együttműködés van Kelet és Nyugat között.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (b) megbeszélést folytat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. augusztus 24-én. (Fotó: Soós Lajos / MTI)
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban az ország sokat nyert a jó magyar-orosz együttműködésen, és ezeket a sikertörténeteket a jövőben is folytatni kívánják a felek.
A miniszter beszédében öt területet nevezett meg. Először is a koronavírus elleni vakcinák terén folytatott együttműködést, hiszen – mint mondta – a Szputnyik vakcina nélkül Magyarország nem tudta volna Európa legsikeresebb immunizációs kampányát lebonyolítani. Ezzel kapcsolatban elmondta, előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a Debrecenben felépülő Nemzeti Oltóanyaggyárban a jövő év végétől ennek a készítménynek az előállítása is megkezdődhessen.
Másodikként a kölcsönös beruházásokat említette, példaként említve, hogy a Mol gumibitumen üzemet létesít Tatárföldön, illetve az Arnyeszt orosz kozmetikai vállalat a tervek szerint gyártóbázist hoz létre Alsózsolcán.
A harmadik terület a közlekedési ipar, azon belül is a vasúti kocsik gyártása, orosz együttműködésben ugyanis egymilliárd euró értékben szállít Magyarország vasúti kocsikat Egyiptomba, és egyeztetések folynak kétszáz hálókocsi megrendeléséről is.

Fotó: KSH / MTVA Sajtóarchívum / MTI
Ezt követően az energiabiztonságot emelte ki, és leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetékről kötött megállapodás minden korábbi képmutató vitát zárójelbe tesz, valamint világossá teszi Oroszország meghatározó szerepének fennmaradását Európa gázellátásában. Ezért úgy vélekedett, hogy
helyes döntés volt belekezdeni annak a vezetéknek az építésébe, amely a szerb-magyar határtól októbertől lehetővé teszi évi 8,5 milliárd köbméter földgáz szállítását Magyarországra.
Végül a légi közlekedésről is beszélt, hangsúlyozva, hogy a WizzAir bázist hoz létre Szentpéterváron, a Budapest és Moszkva közötti járatok számát a jelenlegi heti négyről hétre emelik, továbbá közvetlen összeköttetést teremtenek a magyar főváros és Jekatyerinburg között.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (b) megbeszélést folytat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2021. augusztus 24-én. (MTI/Soós Lajos)