Johannes Hanh költségvetési biztos szavai szerint a Bizottság megvizsgálja majd, miképpen tudja már januártól támogatni Kijevet. Az uniós tisztviselők szerint ez az úgynevezett megerősített együttműködéshez hasonló, a vétók elkerülésére szolgáló jogi utat jelentene. Ez azonban megkövetelné, hogy az uniós tagországok nemzeti költségvetési garanciákat nyújtsanak, amelyekhez egyes esetekben parlamenti jóváhagyásra van szükség, ami eltarthat egy ideig.

A lap értékelése szerint Orbán Viktor magyar kormányfő úgy döntött, hogy kemény eszközökhöz nyúl, és az ukrajnai segélyek jóváhagyásának szükségességét használja fel arra, hogy biztosítsa Magyarország számára az uniós pénzeket, amelyek egy részét Brüsszel a jogállamiság megsértése miatt igyekezett visszatartani.

Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésén bejelentett magyar vétó azt jelenti, hogy elhalasztották a döntést a napirenden szereplő összes többi ügyről is: a minimális társaságiadó-kulcsról, amelyet Budapest szintén blokkol, a magyar gazdaságélénkítési tervről és az ahhoz kapcsolódó 5,8 milliárd eurós támogatásról, valamint a Magyarországnak szánt 7,5 milliárd eurós uniós forrás befagyasztásáról.

„Nem tudtuk elfogadni a csomag egészét, de nem fogunk elkeseredni” – értékelte a történteket Zbyněk Stanjura, a soros uniós elnök Csehország pénzügyminisztere. „Továbbra is az a törekvésünk, hogy januárban megkezdjük a folyósítást Ukrajnának„ – tette hozzá. Olyan „26 tagállam által támogatott megoldás” kell, amelyik megkerüli Magyarország vétóját.

A további lépésekről a cseh elnökségnek kell döntenie; ez lehet egy esetleges újabb pénzügyminiszteri találkozót december folyamán, talán 12-én, vagy terjesztheti a kérdést az uniós vezetők december közepén tartandó találkozója elé. Az uniós kormányoknak december 19-ig kell állást foglalniuk a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztásáról. Orbán Viktornak az év végéig el kell fogadnia a gazdaságélénkítési tervet, különben az 5,8 milliárd eurós támogatás 70 százalékának elvesztését kockáztatja.

Korábbi hírek szerint Franciaország és Németország arra törekszik, hogy az Európai Bizottság csökkentse a Magyarországnak járó uniós források befagyasztott részét.