2013-ban Hszi Csin-ping kínai elnök meghirdette az Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezést (Belt and Road Initiative, BRI), több tucat ország részvételével. Az idei év második felének végéig mekkora tőkebefektetésre került sor a Kezdeményezés keretében, és mely országokba irányultak a legnagyobb befektetések?
2022 márciusáig mintegy 147 ország írt alá egyetértési megállapodást Kínával az Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezés (BRI) keretei között megvalósítandó együttműködésről. 2022-ben négy további ország csatlakozott a BRI-hez. 2022 első felében a BRI pénzügyi támogatásai és befektetései 28,4 milliárd dollárt értek el (összehasonlítva a 2021 első felének 29,6 milliárd dolláros összegével). 2013 óta a BRI kumulatív szerepvállalása 932 milliárd dollárt tett ki, amelyből mintegy 561 milliárd dollár az építőipari szerződések és 371 milliárd a nem pénzügyi befektetések értéke. 2022 első felében Szaúd-Arábiába irányult a legtöbb kínai befektetés. 2013 óta Kelet-Ázsia és Fekete-Afrika országainak jutott a legtöbb BRI-kötelezettségvállalás építőipari beruházások és befektetések formájában. A kínai szerepvállalás kedvezményezettjei különösen olyan országok voltak, mint Pakisztán, Indonézia vagy Szingapúr. A BRI európai országainak akkor a kínai befektetések mintegy 12 százaléka jutott, élükön Olaszországgal, Szerbiával és Portugáliával.
Igen, az látszik, hogy a kínai vezetés a korábban preferált Pakisztán helyett Szaúd-Arábiát tekinti a projekt első számú célországának. Miért vált a már amúgy is gazdag arab állam az Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezés, azaz az Új Selyemút legfőbb célpontjává?
Pakisztán várhatóan a BRI-n belüli kínai szerepvállalás egyik fontos partnere marad, különösen a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosón (China Pakistan Economic Corridor, CPEC) keresztül. Ugyanakkor több erőforrásban gazdag ország, mint Szaúd-Arábia és Irak, erőteljesebb szerepvállalásban részesültek Kína részéről. Ennek egyik oka az olyan természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása lehet, mint az olaj és a gáz. Mindemellett az ilyen erőforrásokkal támogatott üzleteket gyakran könnyebb finanszírozni, összehasonlítva például a nagy infrastrukturális beruházásokkal, amelyek komoly közpénzeket igényelnek az adósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Amikor a COVID-19 szuverén adósságválságokat idézett elő egyes BRI-országokban, a kínai pénzügyi intézmények és fejlesztők óvatosabb kockázatkezelésre váltottak a nagy állami infrastrukturális projektekben való részvételük során.
Mennyire változtatta meg az orosz-ukrán háború Kína tervezett európai befektetéseit a BRI-projekt keretein belül?
A jelenlegi globális politikai és gazdasági kihívások növelik a globális befektetések kockázatát. Ebben a közegben a „baráti” országokba irányuló stratégiai befektetések fontos pillérét képezik Kína BRI-beli szerepvállalásának olyan területeken, mint például a stratégiai szállítási infrastruktúra, a természeti erőforrások és emellett a mezőgazdaság. Ezenkívül, a kínai termékek exportját és bizonyos piacokhoz való hozzáférést erősítő egyes feldolgozóipari beruházások a jövőben is fontos szerepet fognak játszani. Ugyanakkor a kínai projektfejlesztők pénzügyi forrásaik diverzifikálására törekszenek és üdvözlik a nemzetközi partnerekkel folytatott együttműködést.
Magyarország továbbra is elkötelezett támogatója az Új Selyemút megvalósításának. Eddig egy BRI-projekt indult el Magyarországon, amely a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése volt. Véleménye szerint milyen egyéb projektek indulhatnak el Magyarországon a BRI keretein belül?
Az Európai Unió kapujaként Magyarország fontos szerepet tölthet be Európa és Ázsia összekötésében. Magyarország fokozhatja együttműködését a kínai fejlesztőkkel olyan állami infrastruktúra-fejlesztésekben, mint az út- és vasútépítés. A sikeres megvalósítás függ az adósság fenntarthatóságát biztosító országos és helyi szinteken elérhető állami forrásoktól, illetve a környezeti, szociális és irányítási kockázatok megfelelő kezelését biztosító, gondosan előkészített pályázatoktól. A befektetéseket nézve kivételes lehetőség rejlik Kína azon céljával összhangban, hogy létrehozzon egy „zöld Egy Övezet, Egy Út Kezdeményezést”. Magyarország számára az ilyen területek magukban foglalhatják a megújuló elektromosáram-termelést a nap- és szélenergia révén, valamint olyan zöld ágazatok feldolgozóiparát, amilyenek az akkumulátor, az elektromos autó, a napelem és az ezekhez kapcsolódó iparágak.
Komoly vitákat váltott ki belföldön, hogy a Fudan Egyetem nagyszabású campust akart felépíteni. Mit gondol, milyen előnyei lennének Magyarország számára, ha a Fudan Egyetem campusa itt épülne meg; és véleménye szerint milyen diszciplínákat és tanszékeket hozna létre a kínai egyetem országunkban?
Geopolitikai bizonytalanságok és konfliktusok idején az országok közötti szoros kapcsolatok, hidak építése kiemelkedő fontosságú az eszmecsere, a barátságok létesítése és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. A Fudan Egyetem magyarországi kampuszával javulhat a tudás, a kultúrák, az eszmék és az emberek cseréje Kína és Magyarország, tágabb értelemben pedig Ázsia és Európa között. A „hídépítés” alappilléreinek azonban biztosítottnak kell lenniük. Ilyenek a bizalom, a széleskörű hozzáférés oktatók és diákok számára egyaránt, valamint a legmagasabb szintű tudományos integritás. Azok a kurzusok, amelyek különösen érdekesek lehetnek, a jövőbeli foglalkoztatási és kutatási területekkel kapcsolatosak. Ezek a mérnöki és informatikai területek (például mesterséges intelligencia, zöld technológia), az üzleti élet és a közgazdaságtan (például zöld pénzügyek, fenntartható fejlődés a BRI és a dél-dél együttműködés révén), valamint társadalomtudományok a kultúrák és a nyelv kölcsönös megismerésére irányuló képzések.
2022-ben a Magyar Nemzeti Bank negyedik alkalommal rendezte meg a Budapest Eurasia Forumot. Véleménye szerint mi adja a fórum jelentőségét?
A Budapesti Eurasia Forum összegyűjti az együttműködések, a pénzügyek és a fejlesztések alakításában részt vevő legkiválóbb eurázsiai elméket és jövőben gondolkodókat. Elengedhetetlenül szükséges és nagyra becsült fórumot biztosít eszmék cseréjére, tiszteletteljes vitákra bonyolult témákban, valamint partneri kapcsolatok kialakítására és erősítésére. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy gratuláljak a Magyar Nemzeti Bank kiemelkedő munkájához ennek az időszerű fórumnak a megszervezésében, és ahhoz, hogy a felszólalók, paneltagok és résztvevők ilyen megkülönböztetett csapatát hozta össze.
Névjegy
Dr. Christoph Nedopil a Fudan Egyetem Fanhai Nemzetközi Pénzügyi Iskolájának (FISF) közgazdaságtan professzora, a Zöld Pénzügyek és Fejlesztés Központ igazgatója. Emellett a pekingi Központi Pénzügyi és Közgazdasági Egyetem (CUFE) vezető kutatója, valamint a Szingapúri Menedzsment Egyetem (SMU) vendégtanára. Rendszeresen közreműködik a fenntartható pénzügyek alkalmazásának felgyorsítását célzó szakpolitikák, stratégiák és tanácsadási szolgáltatások kidolgozásában a kormányok, pénzintézetek, vállalkozások és a civil társadalom számára. A Bloomberg, a Financial Times, a Reuters és a Science által rendszeresen idézett szaktekintély. Mérnöki diplomáját és közgazdasági doktori címét a Berlini Műszaki Egyetemen szerezte, majd a Harvard Kennedy School-on végezte el a közigazgatási mesterképzést.
