Nem titok, hogy Magyarország a GMO-mentesség egyik legmeghatározóbb európai szereplője lett, pedig erős ellenszél volt ez ügyben. Az pedig a legfrissebb magyar agrárdiplomáciai siker, hogy újabb négy ország – Koszovó, Moldova, Macedónia, Montenegró – csatlakozott a magyar-osztrák-német kezdeményezésre korábban létrejött Szója Nyilatkozathoz. A csatlakozást szentesítő aláírásra a Berlini Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche – IGW) élelmiszeripari fogyasztói vásár keretében került sor, amelynek – láss csodát – egyik kísérőprogramja a világ legnagyobb agrárminiszteri találkozója, a Mezőgazdasági Világfórum. A berlini bővítési esemény házigazdája pedig Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt.
Fazekas Sándor az eseményen kiemelte: a magyar kormány álláspontja szerint a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent az európai mezőgazdaság és a következő generációk számára egyaránt. Fontos jel, hogy a kezdeményezés immáron túlmutat az Európai Unió határain, és egyre inkább egy összeurópai mozgalommá alakul át. Az európai fogyasztók döntő többsége elutasítja ugyanis a genetikailag módosított élelmiszereket, a tudatos és egészséges táplálkozás iránti kereslet pedig folyamatosan növekszik. Egyre több állam ismeri fel, hogy polgárainak fenntartható élelmezése más területeken is komolyan megtérül.
A 2012-ben indult Duna Szója Szövetségnek is köszönhetően a Duna-régióban az elmúlt négy évben a GMO-mentes szója termesztésen 700 ezer hektárra nőtt, de minden feltétel adott ahhoz, hogy további növekedést érjünk el ezen a téren – hangsúlyozta a magyar szaktárca vezetője. A miniszter szerint a nyilatkozat aláírása komoly lépést jelent a GMO-mentes, fenntartható európai mezőgazdasági termesztés megteremtése felé. Magyarország a legmagasabb szinten, az Alaptörvényében rendelkezik a GMO mentességről, emellett 2015-ben Magyarország hirdette meg a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos mérföldköve a most aláírt nyilatkozat, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett immáron 18 európai állam csatlakozott – hangsúlyozta Fazekas Sándor az aláírást követően.
Mint arra a miniszter emlékeztetett, a magyar-német közös kezdeményezés eredményeként még 2017. július 17-én, Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia mezőgazdasági minisztere látta el kézjegyével az Európai Szója Nyilatkozatot. A Zöld Hét egyik programjaként magyar és német agrártárca közösen szervezett egy a fenntartható fehérjetakarmány termelésről szóló panelbeszélgetést is. A neves előadók részvételével megrendezett panelvita telt házzal és nagy sikerrel folyt le. S mi sem bizonyítja jobban, hogy a fenntartható és GMO-mentes takarmánynövények termesztése világszerte egyre nagyobb prioritást kap, minthogy a konferenciára már január elején több, mint kétszeres túljelentkezést regisztráltak.
A szakmai pódium a különböző régiók (Brazília, USA, India, Európa) tapasztalatait és nézőpontjait világította meg, kiegészítve a jövőbeni folyamatokkal és kihívásokkal, amelyeket le kell küzdeni a fenntartható fehérjetakarmány-termesztés és a felelős beszerzés érdekében. A fehérje kiemelten fontos alkotóeleme az állati takarmányoknak. A szója és más hüvelyes növények termesztése és kereskedelme pedig nélkülözhetetlen a takarmányfehérjék iránt világszerte megmutatkozó igények kielégítésének érdekében, miközben az európai és ázsiai országok jelentős vásárlók, így erősen függenek a fehérjeimporttól. Ez minden ország agráriumának egyik meghatározó, XXI. századi kihívása – hívja fel a figyelmet Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint a GMO-mentesség érdekében zajló, évek óta tartó munkában jelentős agrárdiplomáciai sikerként könyvelhető el az is, hogy a Kína-Európa Szója Szimpózium 2018-as rendezvényének Budapest és Bécs fog otthont adni 2018 tavaszán. A Duna Szója Szövetség és a Kínai Agrártudományi Akadémia soron következő rendezvénye kiváló lehetőség hazánk mezőgazdasági tudományos-kutatói eredményeinek és vezető pozícióinak erősítésére Európában és a Távol-Keleten egyaránt.
Az már kiszivárgott, hogy tizenhárom uniós tudós arról győzködi az Európai Bizottságot: biztosítsák a tagállamoknak az önálló engedélyezés jogát, amennyiben a szóban forgó GMO növényfajta már átesett az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezési eljárásán, és megállapították róla, hogy ugyanolyan biztonságos a termesztése, mint a növényfajtáé, amelyből származik. Most tudniillik a GMO növényeket elutasító tagállamoknak is jóvá kell előbb hagyniuk az uniós szintű engedélyezést, hogy utána határaikon belül megtilthassák e növények termesztését.
A tagállami döntéshozatal tehát már a küszöbön, innét csak egy lépés a GMO-mentes Európa, figyelemmel a különféle alkukra. A kínaiak meggyőzésével előbb fél, majd egész Ázsiát meghódíthatja a magyar „GMO-mentes” szabadalom. Óceániától pedig már csak néhány órányi repülőútra van az Egyesült Államok, ahol szintén hallottak már a magyar törekvésről. A hírek szerint természetesen Amerika összes állama is GMO-mentes lesz. Ezt azonban a „fake news”-ok szerint a kellő időben Trump fogja majd világgá kürtölni egy újabb Twitter üzenetében.
Borítókép: (MTI/Földi Imre) Libák a Vidékfejlesztési Minisztérium GMO Roadshow-jának első állomásán, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet és Génmegőrzési Koordinációs Központban 2012. november 15-én. A VM Stratégiai Főosztálya a gazdálkodók és az érdeklődők tájékoztatására november és december folyamán GMO Roadshow-t szervez az ország nyolc helyszínén.
