Magyarországnak akár jogi eszközei is lehetnek az Európai Unióban arra, hogy egyes szabályok érvényesítését akadályozza – mondta a VG-nek Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, miután a világ legfejlettebb országait tömörítő G7-ek pénzügyminiszterei elfogadták a 15 százalékos globális vállalati adóról szóló elveket.
A szakember magyarázata szerint ugyanis az EU Bíróságának eddigi joggyakorlata alapján az olyan, adóelkerülést célzó szabályok, amelyek a tervezett minimumadóhoz hasonlóan működnek,
sérthetik az EU alapszerződéseiben foglalt letelepedési szabadságot.
Ugyanakkor – mint hangsúlyozta – önmagában az általa említett lehetőségre nem érdemes alapozni a tárgyalásokat, és szerencsére nem is tett így a magyar tárgyaló delegáció, hanem a fontos kérdésekben olyan megoldásra törekedett, amely csökkenti a tervezett minimumadó esetleges negatív hatásait, és kellő mozgásteret ad a magyar jogalkotásnak.
Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst and Young Ügyvédi Iroda szakértője szerint Magyarország, ha nem is tudja kikerülni a javaslat megvalósítását, a hatását mérsékelheti. Például elérheti, hogy a valós adókulcs meghatározásánál a helyi iparűzési adót és esetleg más adókat is vegyék figyelembe, átmeneti mentességet nyújthat a már élő adókedvezményekre, vagy tartós mentességet például a zöldberuházásokhoz kötődő adókedvezményekre. Az egyéb (nemzeti) minimumadókat ki kellene vezetni, ahogy a valós tevékenységből származó jövedelem is mentesülhetne az új szabályok alól.
Czoboly Gergely szerint is számos technikai megoldás kínálkozik arra, hogy kedvező maradjon a társaságok adóterhelése. Ilyen a meglévő adókedvezmények átalakítása francia mintára. „Minden szentnek maga felé hajlik a keze, nem csoda, hogy a fejlett országok a saját adókedvezményeiket kedvezőbb megítélésben részesítik. Ez viszont Magyarországnak is lehetőségeket kínál, hogy ezek mintájára alakítsa át a saját szabályait” – hívta fel a figyelmet.
Mint Bajusz Dániel rámutatott, a szuverenitást erősen korlátozó intézkedésről van szó.
A kezdeményezés eredetileg a tech óriások megadóztatásának igényéből indult ki, amire Európa válasza a Digital Service Tax volt, az EU Bírósága ugyanis alapvetően nem kifogásolta az árbevétel-alapú ágazati különadókat. Most azonban a teljes vállalati szektort büntetnék az új intézkedéssel, holott a szélsőségesen adóoptimalizáló vállalkozások még az Egyesült Államokban sincsenek többségben, Bajusz Dániel emiatt is igazságtalannak tartja a tervet.
A minimumadó különösen érzékenyen érintené térségünket, amely történeti, gazdaságszerkezeti okokból jellemzően tőkeimportőr.
A tőkevonzás egyik eszközeként ebből következnek az alacsonyabb társasági adók, igaz, ennek az ára a jellemzően magasabb fogyasztási adók alkalmazása. A javaslat ebbe a rendszerbe avatkozna bele, alapjaiban felforgatná, és elvárná, hogy következetesen építgetett adóztatásunk más irányt vegyen – vonta le következtetéseit az adószakértő.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
