A világon jelenleg több antibiotikumot használunk a haszonállatoknál, mint a humán gyógyításban – ez csak egy indoka annak, miért korlátozza jelentősen e szerek használatát az EU – számolt be róla az InfoStart.
Az Európai Unió 2022-től ugyan jelentősen korlátozza az antibiotikum-felhasználást, az állatgyógyászati termékek többé nem lesznek használhatóak a telepi higiéniai hiányosságok elfedésére, és preventív jelleggel se lehet őket bevetni, csak kivételes esetekben
– ismertette egy szakmai konferencián tartott előadásában Csitkovics Tibor, az Agrofeed Kft. ügyvezető igazgatója. Csitkovics Tibor szerint ezek igen kemény intézkedések, de volt elég idő felkészülni rájuk. Az alacsonyabb antibiotikum-használat ráadásul alacsonyabb előállítási költségekkel is járhat, ha sikerül kiküszöbölni a betegségek negatív hatásait.
Egy tanulmány szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia (AMR) miatti halálozás el fogja érni a 10 millió főt, vagyis többen fognak meghalni emiatt, mint rákban.
Ennek kapcsán a szakember kiemelte, hogy az állattartók már találkoztak antibiotikum-rezisztens szalmonella és e. coli baktériumtörzsekkel is. Ahogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egy vizsgálata kimutatta, hogy ezek a rezisztens baktériumok a legkönnyebben az állati termékekkel kerülhetnek az emberi szervezetbe, de táplálkozástól függetlenül is veszélyt jelentenek mindenkire.
Az antibiotikumok hozamfokozás céljából történő felhasználását már 2006-ban betiltották, 2022-től pedig a megelőzési célzatú felhasználás fog megszűnni.
(Borítókép: Getty Images)
