A 2019-ben nyilvánosságra hozott jelentésekben az ÁSZ mintegy 1200 javaslatot tett és további több mint 200 figyelemfelhívó levelet küldött az ellenőrzötteknek a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása érdekében – idézi az elnököt a szervezet közleménye. Az ÁSZ idén 32 elemzést tett közzé, öntesztjeit pedig több mint 3500 alkalommal vették igénybe a közszféra szervezetei.
Több ezer ponton járultunk hozzá a közpénzügyek fejlesztéséhez 2019-ben
– összegzett Domokos László. Kiemelte: a magyar gazdaság fenntartható kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépést támasztja alá. Szükséges az egészségügy finanszírozásának és az ellátórendszer struktúrájának az átalakítása. Az ÁSZ elnöke azt is elmondta: a közszféra belső ellenőrzése változásért kiált, illetve 2020-ban lesz 150 éve, hogy létrejött az első önálló magyar Állami Számvevőszék.
Az ÁSZ elnöke kifejtette: „Törekszünk az ellenőrzési lefedettségünk szélesítésére, új innovatív ellenőrzési módszerek kidolgozására.” Ennek eredményeként – az előző évekkel összehasonlítva – az ÁSZ több mint 60 százalékkal növelte az ellenőrzött szervezetek számát. A következő években az a célunk, hogy a kockázatértékelésen alapuló, monitoring módszerrel végzett értékeléseinkkel tovább növeljük az ellenőrzésbe vont szerveztek számát – szögezte le Domokos László, majd aláhúzta:
Célunk, hogy mindenhová eljussunk, ahol közpénzt használnak, vagy közvagyont kezelnek és feltárjuk a közpénzügyi kockázatokat.
Az ÁSZ 2019-es elemzései olyan kiemelt közpolitikai és társadalmi területeket érintettek mint: a központi költségvetés, az áfabeszedés, az államadósság-csökkentés, az állami beruházások, a korrupció megelőzése, a foglalkoztatás és munkahelyteremtés, az egészségügy, a családtámogatás, a klímaváltozás és a helyközi közlekedés.
Domokos László, Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke
Fotó: Kallus György
Az ÁSZ legfrissebb – a közszféra belső ellenőrzését értékelő, december 30-tól elérhető – elemzéséről szólva előzetesen úgy fogalmazott:
A tapasztalataink lesújtóak, a közszféra belső ellenőrzése változásért kiált.
Mint mondta: az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a közszféra belső ellenőrzése jelenlegi formájában nem tölti be funkcióját, ezért indokolt a teljes rendszer felülvizsgálata. Az ÁSZ elnöke azt is elmondta: öntesztjeinket több mint 3500-szor töltötték ki a honlapunkon, etikus közpénzügyi vezetőképző programunkat pedig 2019-ben mintegy 100 közpénzekből gazdálkodó szervezet elsőszámú vezetője végezte el.
A stabil áfabevétel a fenntartható kifehérítés kulcsa
Az ÁSZ folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési és makrogazdasági folyamatokat. Domokos László elmondta: a magyar GDP kiemelkedő mértékű, mintegy 5 százalékos növekedése, valamint a magyar gazdaság fenntartható kifehérítése – az áfabeszedés hatékonyságának kiemelkedő mértékű növekedése – nemcsak azt jelenti, hogy nőnek a költségvetési bevételek.
Domokos László úgy fogalmazott: „A stabil áfabevétel a fenntartható kifehérítés és a fenntartható gazdasági növekedés kulcsa. A munkát terhelő adók – így a személyi jövedelemadó – fokozatos csökkentése viszont alapvető versenyképességi kérdés.”
Fókuszban az önkormányzatok és az egészségügy
Az önkormányzatokról szólva az ÁSZ elnöke leszögezte: a 2019-ben lezárt ellenőrzések azt mutatják, hogy az önkormányzatok gazdálkodása összességében stabil, nem áll fenn az újbóli eladósodás kockázata. „Célul tűztük ki, hogy a következő években mind a 3200 települési önkormányzathoz eljussunk a pénzügyi monitoring módszerével végzett ellenőrzéseikkel” – tette hozzá az elnök.
Az egészségügyet érintő ellenőrzések és elemzések következtetéseit összegezve úgy fogalmazott: „Látjuk a finanszírozási és strukturális problémákat, ugyanakkor meggyőződésem, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséhez, illetve az ellátás minőségének javításához szabályszerűen, átláthatóan, elszámoltathatóan és célszerűen gazdálkodó kórházakra, illetve szakellátó intézményekre van szükség„. Az eredményes és korrupciómentes gazdálkodást megalapozó, törvényi előírásoknak megfelelő belső működtetés alapvetően nem pénzkérdés – húzta alá az elnök. Hozzátéve: ”az ÁSZ 2019-es elemzése is rámutatott, hogy az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása a jelenlegi formájában nem fenntartható, továbbá az ellátórendszer struktúrája is átalakításra szorul.„
Az ÁSZ célja a közpénzügyek fejlesztése
Magyarország Alaptörvénye, annak közpénzügyi fejezete, valamint az Alaptörvény ezen rendelkezéseit érvényesítő törvények 2019-ben is megfelelő keretet biztosítottak a közpénzügyi elszámoltatás magyarországi rendszeréhez – összegzett Domokos László. Hozzátette: ”az Országgyűlés 2011-ben történt döntésének köszönhetően 2012. január elsejétől – az Alaptörvény hatályba lépésével – Magyarországon méltó rangra emelkedett a közpénzek és a közvagyon védelme.„ Az ÁSZ elnöke rámutatott: az ÁSZ célja a közpénzügyi helyzet javítása, amelyhez a bizonyítékokon alapuló ellenőrzési megállapítások adják a kiinduló alapot. Mindez azt is jelenti, hogy „a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek fejlesztése, valamint az eredmények fenntartásának támogatása” – húzta alá Domokos László.
Több mint 60 százalékkal növelte az ellenőrzött szervezetek számát az Állami Számvevőszék 2019-ben
– emelte ki Domokos László évértékelésében.
Az ÁSZ 150 éve a közpénzek őre
Domokos László évértékelésében elmondta azt is, hogy a következő, 2020-as év fontos esztendő lesz az Állami Számvevőszék számára. „Jövőre lesz 150 éve, hogy 1870-ben megkezdte működését az első önálló magyar Állami Számvevőszék, illetve jövőre lesz 30 éve, hogy – az 1989-es rendszerváltással – 1990. január elsején újraindult a független számvevőszéki ellenőrzés Magyarországon.„ Mindez azt jelenti, hogy: „az Állami Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre” – idézi a közlemény Domokos Lászlót.
