Az év egészében a belföldi felhasználás GDP-nél erőteljesebb növekedése miatt – a beruházás 7, a fogyasztás 4 százalék körüli ütemben emelkedik – az import dinamikája lesz a gyorsabb. A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalékról 10 százalék körülire fékeződik, ami 7 százalék körüli, nagyon gyors, de a tavalyi kétszámjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent – olvasható ki a a GKI Gazdaságkutató friss felméréséből, miszerint idén a gazdasági növekedés megközelítheti a 4 százalékot.
Az intézet kiemeli, hogy a minimálbér ugyan a tavalyi 15 százalék után idén „csak” 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a béremelésekre, a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása azonban továbbra is jelentős. Az első két hónapban közfoglalkoztatottak nélkül a verseny- és költségvetési szféra béremelkedése hasonló volt. A munkanélküliség egy év alatt 0,7 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent, ráadásul ez a közmunkás-létszám több mint 20 százalékos mérséklődése mellett ment végbe – tartalmazza az elemzés. Az összefoglaló kitér arra is, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege a 2016. évi 6,8 milliárd eurós, hatalmas aktívum után 2017-ben, főleg a külkereskedelmi többlet visszaesése miatt 3,6 milliárd euróra csökkent, s 2018-ban várhatóan tovább, 2,5 milliárdra mérséklődik.
A GKI megjegyzi azt is, hogy az idei első negyedévben 872 milliárd forint, az éves előirányzat csaknem 64 százalékát kitevő pénzforgalmi hiány alakult ki, aminek fő oka az uniós támogatások kormány általi megelőlegezése. Ugyanakkor ez érdemben nem veszélyezteti az európai módszertan szerint számított GDParányos államháztartási deficitet, de gondot okozhat az államadósság kellő mértékű csökkentésében.
