A parlament reggel 8 órakor kezdte meg munkáját, a Ház a büdzsé tárgyalása előtt az országos polgárőrnapra emlékezett. A képviselőknek péntekig összesen harminc órájuk van kifejteni véleményüket a költségvetési javaslatról. Az általános vita az előterjesztői nyitóbeszéddel indult, amelyet az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének felszólalásai követ.
A képviselők a mai ülésnapot nyolc és fél órában, csütörtökön 14 órában, pénteken pedig további négy órában szólalhatnak fel. A büdzséről szóló általános vita pénteken a kormány félórás zárszavával ér véget.
Fegyelmezett gazdálkodás jövőre is
Varga Mihály kijelentette: 2019-ben fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is.
Hozzátette: mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány. A tárcavezető expozéjában elhangzott: a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. A büdzsé összeállításakor a kabinet tekintettel volt a világgazdaságban zajló folyamatokra, amelyek válságba is fordulhatnak, így növekednek a tartalékok – hangsúlyozta Varga Mihály.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint megalapozott a 2019-es költségvetés, kialakítása támogatja a büdzsé rövid- és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés megvalósításához.
Domokos László, a számvevőszék elnöke szerdán az Országgyűlésben a törvényjavaslat általános vitájában a fenntartható növekedés és a fenntartható kifehérítés költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét. Hozzátette: az adóbevételek tervezett jelentős növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány 4 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyamatok további fehérítésével számol a következő években.
Elmondta: a költségvetési törvényjavaslat szerkezete és tartalma összhangban van a jogszabályi előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye.
Az ÁSZ megállapításai szerint a 2019-es költségvetési előterjesztés bevételi előirányzatai teljes körűen megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka részben az, 0,01 százalék pedig nem megalapozott – ismertette Domokos László.
Teljesíthető a várt magas gazdasági növekedés
A Költségvetési Tanács (KT) szerint pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es költségvetési törvényjavaslat: a gazdasági növekedés a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető, továbbá elérhető a GDP-arányos hiánycél is.
Kovács Árpád, a tanács elnöke szerdán az Országgyűlésben a jövő évi büdzsére vonatkozó javaslat általános vitájában közölte, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági mutatók a különböző prognózisokhoz képest optimisták, ezért az ezekhez igazodóan tervezett bevételek hordoznak némi teljesülési kockázatot. Az államadósság-szabálynak való megfelelés azonban akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebb lesz – mondta.
A KT elnöke szerint a tartalékok figyelembevételével elérhető az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. A tanács szerint konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez – tette hozzá.
Kovács Árpád a hiányt övező legnagyobb kockázatnak a makrogazdasági pályát és az adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségét nevezte. Ezt azonban mérsékli, ha a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését is későbbre halasztják – közölte.
Borítókép: MTI
