A 2016. március 7-én elfogadott előző szabályozást váltó javaslatnak a kormány szerint három alapvető célja van: a bevándorlás szabályozása, a menekültjog hatékonyabbá tétele és a bevándorlók sikeres integrációjának elősegítése – mondta vitaindítójában Gérard Collomb belügyminiszter.
A tárcavezető az európai migrációs válsággal és "a Franciaország befogadó hagyományához méltatlanná vált" befogadóközpontok leterheltségével indokolta az új szabályozást. "Az évről évre romló helyzetre sürgősen reagálni kell" – fogalmazott a belügyminiszter. A kormány törvénytervezetéhez több mint ezer módosító indítvány érkezett, közülük kétszáz a kormánypárt részéről, amelyeket péntek estig vitatnak meg a képviselők.
A javaslat legfőbb intézkedései a menekültügyi kérelmek elbírálásának a jelenlegi 14 hónapról 6 hónapra történő felgyorsítását követően az elutasítottak eltávolítása az országból, a menedékre szorulóknak pedig a jelenlegi egy- helyett négyéves tartózkodási és munkavállalási engedély megadása átfogó integrációs programmal egybekötve.
A tervezet másik fő javaslata az elutasított menedékkérők fogva tartási idejének megduplázása 90 napra (egyes esetekben 135 napra hosszabbítása) annak érdekében, hogy a kitoloncolást végre lehessen hajtani. Ezzel párhuzamosan a kiutasítási határozattal szembeni fellebbezési idő lerövidül.
A menedékkérők jobb integrációja végett a törvénytervezet megduplázná az ingyenesen járó francia nyelvórákat, engedélyezné az eljárás ideje alatt is a munkavállalást, és pénzügyi támogatásokkal ösztönözné a településeket külföldiek befogadására.
Franciaországban tavaly mintegy 100 ezren nyújtottak be menekültkérelmet, és 36 százalékuk kapta meg a menekültstátuszt. A hivatalos adatok szerint a 67 millió lakosú országban 2014-ben 6 millió bevándorló élt, és a lakosság negyedének volt legalább az egyik nagyszülője bevándorló.
A balosok szerint szigorú, a jobbosok szerint túl megengedő a tervezet
"Nem tudjuk befogadni a világ minden nyomorát" – mondta vasárnap Emmanuel Macron francia államfő egy televíziós interjúban. "Példátlan migrációs jelenséggel állunk szemben, amely tartós lesz" – hívta fel figyelmet. Jelezte azt is, hogy Franciaország ragaszkodik a menekültjoghoz és tiszteletben tartja azt.
Miközben az alapcélokat illetően széleskörű a konszenzus Franciaországban, a megvalósítást illetően olyannyira megosztottak a politikai pártok, a bevándorlókkal foglalkozó hatóságok és a civil szervezetek, hogy Emmanuel Macron államfő pártján, a Köztársaság lendületben frakciójában is heves vita alakult ki az elmúlt hónapokban, és a tervezet bizottsági vitáján az LREM húsz képviselőjét a saját frakcióvezetőjük intette rendre.
A belügyminiszter egy hétvégi lapinterjúban azt mondta, hogy bízik a kormánytöbbségben, amely tanúbizonyságát fogja adni felelősségének, míg Emmanuel Macron demokratikus vitának nevezte, hogy a pártjában többen ellenzik a szigorításokat.
Se a baloldal, sem pedig a jobboldal tetszését nem nyerte el a tervezet teljes mértékben. Az OFPRA mellett az Államtanács, az Orvosok Határok Nélkül és a baloldali pártok is tiltakoznak a tervezet ellen. Valamint Soros György és bevándorlást segítő szervezetei, élükön az Amnesty Internationallel szintúgy a baloldal mellett tüntetnek. Úgy vélik, hogy a tervezet elfogadása esetén a menedékkérők egy része nem fogja tudni ezentúl érvényesíteni a nemzetközi és a francia jogban előírt jogait.
A jobboldal szerint viszont a javaslat csak apró technikai változtatásokat jelentene az előző szabályozáshoz képest a bevándorlási politika alapvető átalakítása helyett. Ők éves befogadási kvótát javasolnak, korlátoznák a családegyesítést és eltávolítanák az országból a titkosszolgálatok gyanúja szerint a nemzetbiztonságra veszélyesnek tartott minden külföldit.
