Az Országgyűlés 2015 szeptember 4-én elfogadott 2015. évi CXL. törvénnyel három új, a határzárral kapcsolatos bűncselekményt vezetett be a Büntető Törvénykönyvbe: a határzár tiltott átlépését, a határzár megrongálását, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozását. A határzár tiltott átlépésének kísérlete szabálysértésnek minősül innentől.
Bevezették emellett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.
Fontos változás volt továbbá, hogy szigorodott az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lett. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2015-ben, 314 százalékkal több menekült érkezett Magyarországra, mint 2014-ben. Összesen 177 135 külföldi állampolgárságú személy regisztrált menedékkérőként. A fizikai és jogi határzárnak köszönhetően napok alatt gyakorlatilag nullára csökkent a határzárral kapcsolatos bűncselekmények száma. Ezt követően 2016-ban a legtöbb határzárral kapcsolatos bűncselekményt afgán (975 eset), pakisztáni (569 eset) és koszovói (238 eset) állampolgárok követték el, de ezeknek a száma eltörpült a 2015-ös adatokhoz képest.
A teljes ellenzék támadta a határvédelmet
Jól mutatja, hogy az ellenzék mindent bevetett a déli határzárral szemben, hogy például az MSZP-hez kötődő Publicus Intézet 2015. júliusában azzal áltatta a közvéleményt, hogy "felméréseik" szerint "csak a Fidesz szavazói gondolják úgy, hogy érdemes megépíteni a szerb határra tervezett kerítést. Mint akkor közölték, a magyarok többsége szerint a határzár nem fogja megállítani a menekülteket, sőt a kormány kampánya is csak figyelemelterelés".
A Demokratikus Koalíció a fizikai határvédelem kapcsán 2015 nyarán azt közölte: pártjuk ellenzi, hogy Magyarország kerítéssel zárja le a szerb határt. Gyurcsány akkor azt mondta: Európában a berlini fal a megosztottság, az elnyomás jelképe, és akik felhúzták, azok erkölcsileg a rossz oldalon álltak. A DK szerint ezért szimbolikusan is elfogadhatatlan a tervezett kerítés. "Ráadásul embertelen, mivel kizárja az üldözötteket, a menekülteket.A legrosszabb ösztönökre épít a kormány, amikor kerítést akar húzni a határra” – mondta a DK elnöke.
Hasonlóan vélekedett az LMP is. Schiffer András, a párt akkori társelnöke az Origonak azt nyilatkozta, hogy szerinte a kerítésemelés kísértetiesen hasonlít a világban már alkalmazott embertelen módszerekhez, amelyeket különböző parlamenti pártok rendszeresen el szoktak ítélni. Majd hozzátette: önmagában a kerítésemelés nem fog megoldani semmilyen problémát.
Az MSZP akkori elnöke, Tóbiás József pedig azt nyilatkozta, hogy az MSZP elutasítja a magyar-szerb határra tervezett kerítés felállítását, mert azt nem tartja jó eszköznek a menekültkérdés megoldására. Az ellenzéki politikus szerint Európában nem felépíteni kell a szögesdrótot, hanem ahogy 25 évvel ezelőtt is, lebontani azt. "A kormány döntése méltatlan ahhoz a Magyarországhoz, amely már egyszer egyesítette Európát" – tette hozzá.
A több évi harcot követően beigazolódott a kormány igaza, 2017 januárjában már Belgium is elismerte, hogy a határzár megépítésével a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárása ténylegesen hozzájárult az Európát elérő bevándorlás csökkentéséhez.
2018. június 10-én az ARD német országos köztelevízióban, egy késő este sugárzott interjúban Angela Merkel elismerte, hogy „a magyar–szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi”. Hozzátette, hogy Magyarország „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát”.
A hazai ellenzék pedig a választási kampányban letagadta korábbi álláspontját, sőt úgy tettek mintha mindig is támogatták volna a kormány bevándorláspolitikai intézkedéseit.
A kormánynak lett igaza, sikeres a szigorítás
A 2015-ben elfogadott intézkedéseken túl a kormány 2017. február 23-án bejelentette, hogy döntött a szerb–magyar határszakasz műszaki határzára mögött egy második védelmi vonal kiépítéséről, majd az Országgyűlés márciusban elfogadta a jogi határzár megerősítését célzó módosító csomagot is.
A törvénymódosítások alapján 2017. március 20-tól tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben menedékkérelmet kizárólag személyesen, a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig a tranzitzónában kell várakoznia, és azt csak kifelé, Szerbia irányába hagyhatja el.
Emellett a rendőrség új hatáskört kapott, amely szerint a hatóságoknak nemcsak a határtól számított nyolc kilométeres sávon belül, hanem az ország teljes területén fel kell tartóztatniuk a jogellenesen itt tartózkodó külföldieket, és visszakísérni őket a határon kívülre.
Ezeknek a lépéseknek köszönhetően a balkáni migrációs útvonal lezárult és a migránsok más irányból – például a bevándorláspárti Spanyolországon át – próbálnak meg Európába jutni.
