A Bank of America globális pénzügyi szolgáltató csoport kutatási részlege (BofA Global Research) kedd este Londonban ismertetett új helyzetértékelésében közölte: az általa eddig várt 2,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette a globális hazai össztermék (GDP) idei egész évi növekedésre szóló becslését.
A ház a világgazdasági átlagon belül Kínában 4,6 százalékos, az Egyesült Államokban 1,2 százalékos, az euróövezetben 0,2 százalékos GDP-növekedést vár 2020-ban. A cég Kína esetében 0,6, az euróövezeti és az amerikai gazdaság esetében 0,4 százalékponttal rontotta prognózisát.
Ez azonban az új alapeseti előrejelzés, és a BofA Global Research londoni elemzői kidolgoztak egy új negatív forgatókönyvet, amely az év folyamán mérsékelt recesszióval számol.
Ennek megvalósulása esetén a ház szerint alig 1,4 százalék lenne az idei globális növekedés.
A recessziós forgatókönyv Kínában 3,2 százalékos, az amerikai gazdaságban 0,5 százalékos egész évi idei növekedést, az euróövezetben 0,3 százalékos visszaesést feltételez.
A ház szerint azonban a 2008-2009-eshez hasonló mélységű recesszió valószínűtlen, tekintettel a globális pénzügyi szektor erejére, valamint arra, hogy most nincsenek az akkorihoz mérhető reálgazdasági egyensúlyhiányok.
A cég ugyanakkor meredeken, az eddigi előrejelzésében szereplő 54 dollárról 45 dollárra korrigálta a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj idei átlagos hordónkénti árfolyamára szóló prognózisát, elsősorban a Szaúd-Arábia és a többi nagy olajtermelő között kirobbant árháború miatt.
A BofA Global Research elemzői szerint ennek globális növekedési hatása várhatóan nettó zéró, mivel az olajárak összeomlása a termelőktől a fogyasztókhoz csoportosít át jövedelmeket.
A ház szerint ugyanakkor rövid távon ez is árthat a világgazdaságnak, mivel egyrészt rontja az olajipari szektor beruházási kilátásait és nyomást gyakorol a tőzsdei árfolyamokra, másrészt a turizmus meredek visszaesése miatt az enegiaárak csökkenéséből a háztartásoknak a szokásosnál kevesebb hasznuk ered.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics kedden bemutatott, felülvizsgált új előrejelzésében közölte:
az idei év egészére most már csak 2 százalékos világgazdasági növekedést vár, fél százalékponttal lassabbat az előző prognózisában valószínűsített ütemnél.
A ház szerint Kínában – a járvány eredeti gócpontjában – már vannak arra utaló jelek, hogy az élet fokozatosan kezd visszatérni a rendes kerékvágásba, de a gazdasági aktivitás továbbra is jóval elmarad a normális szintektől.
Az Oxford Economics londoni elemzői ennek alapján az idei első negyedévben alig 2,3 százalékos éves összevetésű növekedést várnak a kínai gazdaságban a korábbi előrejelzésükben szereplő 6 százalékos bővülés helyett.
A ház szerint az a tény, hogy a világgazdasági szintű kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) – a globális reálgazdasági aktivitás átfogó mérőszáma – jóval az élénkülés és a lassulás határának tekintett 50-es szint alá süllyedt, önmagában arra utal, hogy a világgazdaság recessziós tartományban jár.
Az Oxford Economics közgazdászai hangsúlyozzák azonban, hogy ezek a mutatók a mostanihoz hasonló egyszeri éles sokkok idején gyakran túlmérik az általuk jelzett folyamatokat.
A cég szerint a globális recesszió így még mindig nem tekinthető a koronavírus okozta járvány elkerülhetetlen következményének, azonban ha a világgazdaságból csak néhány további rossz hír érkezik, könnyen a recesszió válhat az Oxford Economics alapeseti előrejelzésévé.
Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház,
a Capital Economics kedd este ismertetett új helyzetértékelése alapeseti előrejelzésként valószínűsíti az idei egész éves visszaesést az euróövezetben.
A ház várakozása szerint a valutaunió átlagos hazai összterméke az idei első negyedévben minimális mértékben, a második negyedévben azonban zuhanásszerűen, negyedévi összevetésben 3 százalékkal csökken.
A cég londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a 2009-es recessziós év óta ez lenne a legnagyobb negyedéves GDP-visszaesés az euróövezetben.
A Capital Economics modellszámítása szerint mindez azt jelenti, hogy a valutaunió hazai összterméke 2020 egészében 1,2 százalékkal csökken, de a cég jövőre már 2,2 százalék körüli növekedést vár.
A ház londoni közgazdászai hangsúlyozzák: nem tartják valószínűnek, hogy az euróövezeti recesszió pénzügyi válsággá fajul, mivel a bankok tőkeellátottsága sokkal jobb, mint a korábbi években, és az eurójegybank (EKB) is jó helyzetben van ahhoz, hogy szükség esetén likviditási támogatást nyújtson, például célzott hosszú távú refinanszírozási programok (TLTRO) formájában.
(Borítókép: Shutterstock)
