Az "etalonként" számon tartott gazdasági hetilap Súrlódások éve címmel jelentetett meg cikket a legfrissebb nyomtatott kiadásában, melyben több érdekes bekezdés is található, de az egyikben több a probléma, mint az isiászos Juncker megszólalásaiban.
Ebben azt írják, hogy az elmúlt évtized legsúlyosabb foglalkoztatási konfliktusát a kormány három hibája okozta. A HVG már a rajtnál elvérzett, elég nehezen értelmezhető ugyanis az évtized foglalkoztatási konfliktusa kifejezés annak a tükrében, hogy most dolgoznak a legtöbben a rendszerváltás után hazánkban. A munkanélküliség 3,6%-os, és a foglalkoztatottak átlagos létszáma közelít a 4,5 millió főhöz. Magyarországon 2010-hez képest 785 ezerrel dolgoznak többen.
A leírtak elolvasása után nagy levegőt vettünk, és tovább elemeztük a HVG írását.
Az egyik hiba a gőgösködő újság szerint az volt, hogy a kormány lezárta a határokat. Nos, egy biztonságpolitikai intézkedést összemosni a gazdaságpolitikával annyira "függetlenobjektív", hogy megérdemelne egy sajtódíjat is.
További problémaként felróják, hogy a kormány későn indította be a bérfelzárkóztatási programját. Pedig az elmúlt hét évben az unió országai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a tényleges adóterhelés. 2010-hez képest mára duplájára emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum a 2019. január 1-én életbe lépett 8-8 százalékos emelésnek köszönhetően. De arra is emlékezhetünk, hogy a szociális hozzájárulás (szocho) 27 százalékról 19,5 százalékra csökkent az elmúlt években.
Harmadjára pedig a közmunkaprogrammal akadt gondja a haladó zsurnalisztának. Túlméretezettnek gondolja, ám azzal már nem számolt, hogy hány munkavállalót integrált az elsődleges munkaerőpiac a közmunkaprogramból. Két év alatt a felére csökkent a közmunkások száma, stabilan 150.000 fő alatt van. A Belügyminisztérium egy korábbi jelentéséből pedig kiderül, hogy egy év alatt nagyjából ötvenezren helyezkedtek el az elsődleges munkaerőpiacon. Korábban persze a haladó sajtó folyamatosan támadta a közmunkaprogram puszta létét is, sőt még külföldi lejárató videók is készültek a témában, de az eredmények és a számok magukért beszélnek. A "javulás" az álhírgyártásban is tetten érhető, hiszen a HVG már csak azt a téves állítást "kockáztatja meg", hogy a közmunkaprogram "túlméretezett".
A verseny tagadhatatlanul erős a fake news-gyártási versenyben, de annyi biztos, hogy a HVG felfér a dobogóra az Index és a 444 mellé a hazai mezőnyben, de a nemzetközi liga is erős, elég csak a Spiegel "sztárriporterére", Claas Relotiusra gondolni.
