Pontosan ötven tételt tartalmaz az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) idei fogyasztóvédelmi ellenőrzési programja. A lista első két helyén nem véletlenül szerepel az internetes kereskedelem revíziója: a szektor volumene hosszú ideje stabilan növekszik. Ezen belül külön tételként szerepel a minisztériumi lajstromban a „csodát” – például látványos fiatalodást vagy éppen gyors fogyást – ígérő termékeket értékesítő webáruházaknak a vizsgálata. Egy korábbi kormányhivatali felvilágosító anyag arra hívta fel a kliensek figyelmét, hogy ezek a „varázslatos” honlapok a telefonszámon kívül más elérhetőséget jellemzően nem tüntetnek fel, és szinte semmilyen információ nem található magáról a vállalkozásról, a vásárlástól való elállási lehetőség pedig nem biztosított. E weblapokon általában „előtte-utána” típusú fotókkal, továbbá „korábbi ügyfelekkel”, valamint véleményvezérekkel igyekeznek vonzóvá tenni a portékát. Az online értékesítés fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzését taglaló 2020-as összefoglaló a folyamatos hatósági jelenlétnek köszönhető eredményként értékelte, hogy
a webáruházak ismételt vizsgálatakor a feltárt jogsértések aránya jelentősen csökkent: a korábbi átlagos 54-ről 2019-re 20, 2020 végére pedig már 18 százalékra.
A fogyasztóvédelem természetesen az idén is elvégzi hagyományosnak tekinthető munkáját: a bolti kontrollt, valamint a kiemelt húsvéti, nyári és karácsonyi ellenőrzési akciókat. Emellett fontos feladata a hatóságnak, hogy kiszűrje a „zöldre festés” jelenségét, vagyis amikor egy cég környezettudatosnak állítja be magát, ám ezt valójában semmivel sem tudja igazolni. Szerencsére a hazai tapasztalatok kedvezők ezen a téren: egy tavaly május–júniusi, arckrémekre vonatkozó szemle folyamán a revizorok arra jutottak, hogy a „natúr”, a „bio”, a „vegán” megjelölés többnyire joggal szerepelt a vizsgált csaknem nyolcvanféle kozmetikum címkéjén. Mindössze egy gyártó nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy a terméke valóban természetes lenne.
Ám nem minden területen ilyen kedvező a helyzet. Éveken át nagyon komoly problémát jelentettek a fogyasztóvédelemnek az árubemutatók, amelyeknek a célpontjai általában az idős, sokszor betegséggel küzdő emberek. Egy 2015 végén elfogadott jogszabály-módosítás szigorú keretek közé szorította az ilyen tevékenységet végző vállalkozások működését, ennek köszönhetően csökkenni kezdett a visszaélések száma.
Mindemellett megannyi más szolgáltató is számíthat az ellenőrök felbukkanására az év folyamán. Így például a használtautó-értékesítők, a hírközlési és közszolgáltatók telefonos ügyfélpontjai, az építőanyag-kereskedők, továbbá a kaland-, a vidám-, a fitnesz- és az akvaparkok, valamint a játszóterek üzemeltetői. A konkrét árucikkek tekintetében a hatóság vizsgál majd például építési termékeket, elektromos rollereket, bébijátékokat, iskolaszereket, ventilátorokat, hosszabbítókat, elosztókat, díszkivilágítási füzéreket, powerbankeket, étrend-kiegészítőket, sőt napszemüvegeket is a fényáteresztés szempontjából.
Az ITM a fogyasztói jogok további erősítését ígérte erre az esztendőre. Mint az előző év végén közzétett tájékoztatásukban fogalmaztak, 2022-ben befellegzik a „kamuakcióknak”, mivel május végétől a kereskedelmi engedmények bejelentésekor minden esetben fel kell tüntetni a korábbi ellenértéket, amely kizárólag a megelőző legalább harminc napon belüli legalacsonyabb ár lehet. Összevetésül érdemes megjegyezni, hogy a fogyasztóvédelem 2021-es karácsonyi mustrájának az első három hetében a csaknem ötszáz vizsgált üzlet hat százalékánál találtak kifogásolnivalót az akciós egységárak feltüntetésében.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
(Borítókép: Húsvéti sonkavásár. A vevők részéről is kell a tudatosság. (Máthé Zoltán, MTI)
