A világjárványnak még nincs vége, de az elmúlt másfél év történéseinek hatását – a munkaerőpiacra is – már elkezdték kutatni, hiszen a covid velünk marad, miközben minden generáció életét megváltoztatta, méghozzá különböző módon és mértékben.
A budapesti Marketing Summit Hungary konferencián, az Így hatott a jövőnkre a covid című L20 podcast különkiadás panelbeszélgetésen a járványnak a munkavállalókra gyakorolt hosszú távú hatásairól is szó volt, és arról a nagyszabású kutatásról is, amibe a Lounge Group kezdett nemrég – olvasható a VG tudósításában. A Munkadinamika című felmérés még készül, a projektben több szakterület és szakember is részt vesz, köztük például Torzsa Gabriella, a Századvég Alapítvány kutatója is, aki szerint az már egyértelmű, hogy a fizikai és szellemi munkások másként élték meg a covidot, és másként védekeztek ellene. Az első csoport számára a fizikai védekezés, a maszkhasználat, a munkahelyi higiénés körülmények nagyon fontosak, a szellemi munkát végzők igényei komplexebbek, ők a különböző rekreációs lehetőségeket például cégen belül igénybe vehető pszichológust, jógaoktató és edzőtermi támogatást is igényelnek.
A home office során is különböző hullámokat lehetett megélni, a nászutas hangulattól a rutinok és személyes rítusok felborulásáig.
A legnagyobb hősök a kisgyerekes anyák voltak – mondta a kutató, aki jelezte, a bezártság okozta depresszió, a mozgáshiány, és a szociális kapcsolatok hiánya a munkamorálra kihatott, de a munkavégzés minőségére jellemzően nem, a home office ezért velünk maradhat, mert az előnyét is meg lehetett tapasztalni, a jövőben a kellő egyensúlyt kell majd megtalálni.
A legsúlyosabban azokat a fiatalokat érintette a pandémia, akik most léptek, vagy lépnek majd ki a munkaerőpiacra, és akiknek a szocializációja gellert kapott.
Elmaradtak azok a fontos rítusok, mint az évzárók, évnyitók, vagy a nyári lazulást és közösségépítést segítő fesztiválok, társasági események, és úgy álltak munkába, hogy a home office miatt nem ismerik kollégáikat. Ők a covid-, avagy lockdown-generáció, akiket a legérzékenyebb korszakukban, és vélhetően hosszú távon, mélyrehatóan érintettek a lezárások és korlátozások – mondta Bereczki Enikő generációs szakértő. Az 1995-2009 közöttiek, a klasszikus z-generáció felnőtté válását döntően digitalizáció még jobban felerősödött a covid alatt, amikor a virtuális térbe még inkább belekényszerült mindenki. Csakhogy a felnőtté válás időszakában a kortársakhoz kapcsolódás, illetve a személyes találkozások hiánya nagy veszteség.
(Balról jobbra: Cser Anikó Panni-moderátor, Torzsa Gabriella, Lobenwein Norbert, Bereczki Enikő, Rusvai Miklós)
A jövőbeni munkavállalásra is hatással lehet a covid-időszak,hiszen nagyon sokan elveszítették most a munkahelyüket, és többnyire azokat az ágazatokat érintette a covid, ahol fiatalok dolgoznak, klasszikusan a turizmust és a szórakoztatóipart. A covid-generációs fiatalok most megtapasztalták, hogy
milyen visszalépni, kényszerűségből visszatérni a szülői házba, milyen elveszíteni a biztosnak hitt munkahelyet.
A covid velünk marad hosszú távon – szögezte le Rusvai Miklós virológus–, de már nem pandémia formájában, hanem helyi járványként felbukkanva időnként, mint a nátha, vagy a kanyaró, ha felfüggesztik a védőoltásokat. Megtanultunk időközben kezet mosni, és vigyázni egymásra. Most élesen elvált a veszélyeztetett, a teherviselő és az áldozati csoport, hiszen az egyik csoportnak úgy kellett megvédenie egy másikat, hogy közben elveszítette a munkáját, és igazán tiszteletreméltó ebben a járványban, hogy komolyabb feszültségeket nem törtek ki emiatt. A legnagyobb teher a szendvics generációra hárult – mondta a generációs szakértő –, azokra, akik egyszerre gondoskodtak a szüleikről és a gyerekeiről, miközben nehezített helyzetben kellett helyt állniuk a munkahelyükön is.
A covid hosszú távú hatásai a rendezvénypiacra ma még felmérhetetlenek, a kérdésekre a tavalyi után az idei év sem tudott választ adni
– árulta el Lobenwein Norbert, a Sziget Szervezőiroda és VOLT produkció igazgatója. A szezon nagyon felemásra sikerült, abban biztosak, hogy a nagy nemzetközi kitettségű rendezvényeiket, elsősorban a Sziget fesztivált jó döntés volt lefújni, de bíznak benne, hogy jövőre már újra tud indulni teljesen a fesztiválpiac is. Egyelőre azt próbálják felmérni, hogy számíthatnak-e majd azokra az alvállalkozókra, akikkel korábban együtt dolgoztak, vagy bevétel híján nem élte túl a cégük az elmúlt másfél évet.
(Borítókép: MJgraphics, PuzzlePix/Shutterstock)
