Milyen irányba halad politikailag és gazdaságilag az Európai Unió? – hangzott el az első kérdés. Szabó Dávid József kifejtette, hogy politikailag jobb irányba haladunk, mert végre vitázunk, viszont gazdaságilag már kevésbé állunk jól. Szerinte ráférne a bővítés az EU gazdaságára. A remény a kelet-közép-európai országokban van – húzta alá Szabó Dávid. Tallai Gábor úgy vélte, hogy sok probléma és kihívás van, ami abból a felfogásból gyökeredzik, hogy mi vagyunk a világ köldöke. Pedig 1914 óta ez már nem igaz a kontinensre – hívta fel a figyelmet. Kovács István biztos benne, hogy az elkövetkezendő 1-3 évben eldőlnek a politikai kérdések, a gazdaság témakörét ugyanakkor ketté bontotta. Ő is kiemelte a kelet-közép-európai régiót, azon belül is a visegrádi négyeket, akik “nagyon mennek”. Ezzel szemben azonban az eurózóna tagjai már kevésbé teljesítenek olyan jól. Orbán Balázs ezt azzal egészítette ki, hogy mikro- és makropercepciók vannak. Ebben az esetben a makropercepciók fontosak, amik alapján elmondható: Európa igencsak pesszimista képet fest összehasonlítva például Kínával és Indiával. Szóba került Németország, mint világgazdasági szereplő, amely 2014-ben még egyedül elverte exportban Kínát. Tallai Gábor arra hívta fel a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy a német gazdaság exportkitettsége 60 százalék, ami igen komoly gazdasági kockázatot jelent.
Orbán Balázs a Migrációkutató Intézet főigazgatójaként több no-go zónát is végigjárt Európában. Közölte, hogy létezésüket mára már nem lehet politikailag letagadni. Több európai vezető, köztük Angela Merkel is elismerte létüket. Sok félreértés van azonban ezekkel a zónákkal kapcsolatban, amiknek az alapja az, hogy nem a szegény negyedekben, városrészekben alakulnak ki ezek a helyek, hanem olyan környékeken, ahol már elindult a kulturális szegregáció. Elmesélte egyik svédországi történetét. Stockholm külvárosában szemtanúja volt annak, ahogy egy népviseletbe öltözött cigányasszony salam aleikummal koldul egy halal bolt előtt. Ez mindent elmond ezekről a zónákról és hatásaikról – tette hozzá. Kovács István hozzátette, hogy muszáj hinnünk abban, hogy ez a folyamat visszafordítható.
Kovács azt is kifejtette, hogy az unióban szerződésmódosításra igencsak kis esély van, mivel abba minden tagállamnak bele kell egyeznie, valamint minden országnak ratifikálnia is kell azt. A módosítás szerinte amúgy sem opció, hiszen a brüsszeli eurokraták hihetetlen szintre fejlesztették az uniós jog kreatív értelmezését. Láthattuk ezt az Európai Parlament (EP) növekvő jogalkotó szerepében is.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői tágabbra nyitva a látószöget megvitatták, hol a helye az EU-nak a nemzetközi erőtérben. A Századvég Alapítvány külügyi igazgatója kifejtette, hogy az EU olyan entitás amely folyamatosan vezető szerepre törekszik, de még a közvetlen környezetében sem domináns. Azaz, a világ egyik meghatározó hatalmaként viselkedik, de még régiós hatalomként sem említhető szerinte. Katonai konfliktusok kezelésében, lásd Közel-Kelet vagy Észak-Afrika, nem vállalt számottevő szerepet, viszont segélyekre irdatlan pénzeket költ. Világviszonylatban ez azt jelenti, hogy az EU többet költ más régiók, országok segítésére, mint a többi entitás összesen. Pont ezért lesz képtelen meghatározó nemzetközi szereplővé válni. Orbán Balázs hozzáfűzte, azok az ügyek tartoznak tagállami feladatkörbe, melyek nélkül nem válhat meghatározó szereplővé. Az Osztrák-Magyar Monarchiát hozta példának. Létrejöttekor a vezetők tudták, milyen csapdákat kell elkerülni, ezért határozták meg a külügyet, hadügyet és az ezeket "kiszolgáló" pénzügyet, mint közös hatáskör. Minden más nemzeti hatáskörben maradt. Ezzel szemben, ma az EU-ban pont ezek nincsenek közösen kezelve.
A negyedik Merkel-kormány megalakulása kapcsán Tallai Gábor úgy véli, hogy a német kormány már megalakulása előtt megbukott. A hosszú koalíciós tárgyalások és a nagy engedmények jelzik Merkel gyengülését. Ugyanakkor nem látja valószínűnek az előre hozott választásokat, mert még mindig elég erősnek tartja a német kancellárt, hogy “kibekkelje” a ciklusát.
Mivel 2019-ben EP-választások lesznek, fontos kérdés mennyiben fog változni a testület összetétele. Orbán Balázs rámutatott a szerinte legégetőbb problémára: a tisztán arányos választási rendszer az EP halála. Ez azért baj, mert az alacsony részvétel miatt a súlytalan pártok is komoly befolyást szerezhetnek. A Migrációkutató Intézet vezetője szerint kulcsfontosságú lesz ez a választás. Kovács István ezt azzal egészítette ki, hogy nagyon érdekes lesz a frakciók összetétele. Egyrészt a brexit következtében a tory-k hamarosan kiesnek, másrészt az EP elvesztheti a vezető pozícióját – emelte ki. Jelenlegi állás szerint elképzelhetőnek tartja, hogy beérhet a magyar kormány és a V4-ek munkája és dominánssá válhat a bevándorláskritikus, Európa-párti képviselők száma a testületben. Tallai ugyan reméli, de kétli, hogy ez megtörténhet. Hozzátette, a valóságtól kapott pofonok előbb-utóbb mindenképp változást hoznak.
Zárásként a Project 28 egyik kérdése hangzott el, miszerint: lesz-e Európai Unió 10 év múlva? Úgy vélték a szakemberek, hogy lennie kell, máskülönben Európa hatalmas bajba kerül. Ezt tudják a vezetők is, így csak az EU jövőbeni formája és "súlya" a kérdés.
