Lengyel napelemes boom

Hírek Ilona Gizinska
A lengyelországi fotovoltaikus fejlődés történetének a legjobb éve volt 2020. A Megújuló Energia Intézet (IEO) szerint a beépített kapacitás a múlt esztendő végén majdnem négy gigawattot tett ki, ami 200 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. Számos jel utal arra, hogy az idei eredmény is látványos lesz. 

A lengyel napelemes kapacitás ez év első negyedében meghaladta a 4,46 gigawattot, tehát három hónap alatt 533 megawattal bővült. Május végén pedig még egy nagy ugrást regisztráltak, a fotovoltaikus (PV-) rendszerek telepített teljesítménye már 4,973 gigawatt volt. E piac dinamikáját továbbra is évi körülbelül 2-2,5 gigawattra várják a szakértők, így a növekedés 2030-ra akár a 25 gigawattos mértéket is elérheti.

Szép pénzt kaptak

Évek óta példátlan fellendülés figyelhető meg. Tavaly mintegy 297 ezerrel, csaknem 460 ezerre nőtt a háztartási erőművek száma, ez év első felében pedig már több mint 566 ezer ilyen berendezés üzemelt Lengyelországban. A napenergiát hasznosítók hozzávetőleg 80 százalékát főként a mikrotelepeket üzemeltető családok, kisvállalkozók, illetve gazdák teszik ki, s körülbelül 20 százalékát napelemfarmok.

Lengyelország a negyedik helyet foglalja el az Európai Unióban a PV-kapacitás éves növekedését tekintve.

Ezt a fejlődést leginkább a pénzügyi támogatás generálja. Az ARC Rynek i Opinia közvélemény-kutató szerint a lengyeleknek csak a 15 százaléka vágna bele napelem-telepítésbe, ha nem lenne állami ösztönzés. Az áram drágulásáról szóló előrejelzések is fokozzák a mikroerőművekre történő átállásra való hajlandóságot.

A napelemek népszerűsége a 2019-ben elindított Mój Prąd (Az én áramom) kormányprogramnak tulajdonítható. Ennek keretében két ütemben hirdettek pályázatot 2–10 kilowattos teljesítményű kiserőművek vásárlására. Tavalyelőtt és tavaly ötezer złoty (370-390 ezer forint) volt a támogatás összege. Egy 3 kilowattos berendezés 15-18 ezer złotyba, a kétszer nagyobb teljesítményű 20-25 ezerbe kerül. Az eredetileg becsült büdzsé egymilliárd złoty (akkori árfolyamon mintegy 75 milliárd forint) volt, de a Nemzeti Környezetvédelmi Alap további 100 millióval megtoldotta a forrásokat. Összesen mintegy 220 ezer igénylést elégítettek ki.

Családok a piacon

Az állami támogatás feltétele, hogy termelő és fogyasztó (angol mozaikszóval: prosumer) legyen az állomás, azaz a rendszer két irányban – hálózati betáplálóként és áramfogyasztóként – működjön, s ezt a képességét az áramszolgáltatónak igazolni kell. Július 1-jétől megkezdődik a program újabb kiadása, immár csak háromezer złotys társfinanszírozással, de azok is megkapják a támogatást, akik csak most szerelik fel a hálózati csatlakozáshoz szükséges kapcsolót és a kétirányú mérőt. Erre az évre félmilliárd złoty a keret, a jövő esztendő első pályázataira pedig 850 milliót különítenek el, s ez év őszén döntenek a 2022-es költségvetés további keretéről, amely az európai uniós újjáépítési alapból érkező összeg nagyságától is függ.

Jövő januártól egy új, vitatott számlázási szabályozást is bevezetnek a prosumereknek.

Az utóbbi öt évben a családi erőműben termelt villamos energia feleslegének a hálózatba táplálását azzal honorálta az állam, hogy a háztartás ingyen visszakapta a kedvező időjárás idején átadott energia 70-80 százalékát (általában télen vagy felhős napokon). Aki még ebben az esztendőben szereli fel a PV-berendezést, 15 évig ezen elszámolási rendszerben marad.

A változás után viszont a felesleget már nem lehet tárolni a képzeletbeli perselyben, hanem értékesíteni kell az energiapiacon – a kereskedő az előző negyedév nagykereskedelmi átlagárán veszi át. Amikor pedig a prosumernek pluszforrásra lesz szüksége, kiskereskedelmi áron vásárolja vissza. Az árkülönbség valóban meglesz, de még így is megéri. Ugyanakkor az illetékes tárca további támogatásokat jelentett be az otthoni energia tárolására, akkumulátorok telepítésére.

Szakértők szerint egyáltalán nem fog leállni az évi több százezer mikroerőmű-telepítés dinamikája, a napenergia továbbra is vonzó marad a megtérülés szempontjából a Mój Prąd új szabályai szerint is. Lengyelország energiamixét egyelőre 80 százalékban a szénalapú termelés dominálja, a PV-elemek csaknem 6, a szélerőművek 4,5 százalékot tesznek ki.

A cikk a Figyelő hetilap augusztus 5-iki számában került publikálásra.

(Borítókép: Beata Zawrzel, Europress/AFP)

További híreink