A német háztartások pénzügyi vagyona az idei első negyedévben 216 milliárd euróval, 7950 milliárdra nőtt – közölte a Bundesbank. Az euróhegy messze legnagyobb részét azonban még mindig készpénzben vagy például egynapos és lekötött betétekben tartják – írja a Handelsblatt
A német központi bank ugyanakkor rámutat: a gyarapodás javarészt a befektetések, elsősorban a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek felértékelődésének köszönhető.
Az első negyedévben összességében 129 milliárd eurós árfolyamnyereséget értek el megtakarításaikon a németek. A részvényárfolyamok emelkedése 42 milliárd euróval gazdagította a lakosságot, míg a befektetési alapok befektetési jegyei 61 milliárd eurót fialtak.
A biztosítási és nyugdíjcélú megtakarítások értéke is 19 milliárd euróval emelkedett. Emellett a háztartások több pénzt helyeztek el hosszabb lejáratú, magasabb hozamú betétekbe is.
A németek óvatosan bánnak a pénzzel
Mivel azonban a pénzügyi eszközök messze legnagyobb részét, 41 százalékát még mindig készpénzben és betétekben tartják, a vagyonnak ezen része után egyáltalán nem, vagy csak az infláció alatti mértékben tettek szert passzív jövedelemre, azaz
a megtakarításoknak ez a része lassan, de biztosan erodálódik.
Érdekes fejlemény, hogy a magyar lakossági megtakarítók mintha előrébb járnának pénzügyi tudatosságban német társaiknál, hiszen a hazai első negyedéves kimutatás szerint a magyar háztartásoknál lévő készpénz állománya a 2023 első negyedévi 7,3-ről márciusra 6,6 százalékra csökkent. A betéteknél – amelyeknek a legnagyobb része lekötetlen számlapénz – hasonlóan alakult a helyzet: a részesedésük 1,7 százalékponttal, 14,4 százalékra olvadt egy év alatt.
A két tételt összeadva tehát kereken 21 százalék a többé-kevésbé improduktív hányada a befektéseinknek, ami a német arányszám nagyjából felét teszi ki.
Bizonyos lassú változás azonban már látszik a németek pénzügyi viselkedésén is. A háztartások az első negyedévben 33 milliárd eurót vontak ki az alacsony kamatozású látra szóló betétekből, ami magasabb kamatozású lekötött betétekbe áramlott.
„Ez a változás pedig az adatgyűjtés 1991-es kezdete óta a legnagyobb negyedéven belüli növekedés” – emelte ki a Bundesbank, hozzátéve, hogy a többi befektetési formával még mindig nagyon csínján bánnak a németek.
Megcsappant a hitelfelvételi kedv
Mindeközben a lakossági adósságteher 2160 milliárd eurón stagnált, mivel a Bundesbank szerint rendkívül kevés lakáshitelt vettek fel a tárgyidőszakban. Összességében tehát a németek nettó pénzügyi vagyona 214 milliárd euróval, 5790 milliárd euróra nőtt.
A jelentés szerint azonban ez a gigantikus összeg nagyon egyenlőtlenül oszlik meg: a háztartások 10 százaléka rendelkezik a nettó pénzügyi vagyon több mint 70 százalékával.
A Bundesbank elemzésében figyelembe veszi
- a készpénzt és
- a bankbetéteket,
- az értékpapírokat, így például a részvényeket, illetve a befektetési alapokat, valamint
- a biztosítókkal szembeni követeléseket, miközben az ingatlanokat figyelmen kívül hagyja.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: AFP
