A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja hangsúlyozta: nem véletlen, hogy az IMF és az EBRD áprilisban publikált növekedési előrejelzései is Európa legstabilabb gazdaságai közé helyezték hazánkat. „A kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak gazdaságtörténeti összevetésben is jelentős forrásai és mozgástere van a védekezésre, majd a gazdaság újraindítására. Az eddig megismert intézkedések a munkahelyek megőrzését, új munkahelyek teremtését, a hitelezés fenntartását és a válság okozta visszaesés mielőbbi korrekcióját célozzák. Úgy gondolom jó esélyünk van egy „V” esetleg egy szűk „U” alakú válságlefutásra” – emelte ki.
„A Magyar Közgazdasági Társaság olyan tudás- és tapasztalat mennyiség birtokában van, ami komoly segítséget jelenthet a gazdaságpolitika döntéshozói számára javaslataik, döntéseik előkészítése során. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a legfontosabb éves rendezvényeink, a vándorgyűléseink legfontosabb üzeneteit, javaslatait záródokumentumba összefoglalva rendre megküldjük a gazdaságpolitikáért felelős döntéshozók részére. Talán ennek is köszönhetően a Magyar Közgazdasági Társaság képviselőjeként meghívást kaptam a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoportba, ahova szakosztályaink, elnökségi tagjaink közreműködése eredményeképpen csaknem 100 javaslatot nyújtottunk be. Jó érzéssel látom, hogy a Kormány által meghozott intézkedések sok esetben találkoznak az általunk benyújtott javaslatokkal – példaként említeném a rövidített munkaidő bevezetését, a honvédség állományának átmeneti növelését, az ÁFA visszatérítések határidejének rövidítését, és még folytathatnám a sort” – húzta alá a közgazdász. Úgy fogalmazott: őszintén remélem, hogy a „Kurzarbeit” egyszeri rossz emlék marad, és nem válik a struktúraváltás részévé. Ugyanakkor készülhetünk valamilyen szintű struktúraváltásra. A járvány sok már korábban is létező megatrendet felgyorsít, felerősít. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy számos munkakörben a „home-office” minden szempontból hatékony megoldás. A „home-office”, az „online” iskolai foglalkozások, különböző tanfolyamok, az „online” kereskedelem felfutása, a készpénzkímélő eszközök fokozott használata és az egyéb digitális, internet alapú megoldások felhívták a figyelmet a digitális képességek szükségességére és fontosságára. A járvány ezen a téren is átvezetett minket a huszonegyedik századba, megteremtve egyben az igényt és a lehetőséget az innovációkra. Ez pedig óriási lehetőséget kínál a KKV szektor számára, hiszen egy-egy jó ötlet, vagy egy piaci rés felismerése mellett viszonylag kis beruházásokkal komoly eredményeket mutathatnak fel. Sokat segíthetnek ezen a téren a kormány K+F tevékenységet támogató intézkedései és a Jegybank – korábban már nagy sikerrel alkalmazott – hitelprogramjai is.
A jegybank is jelentős erőforrásokkal járul hozzá a gazdaságvédelmi akciótervhez. Mit emelne ki a programból? – kérdeztük tőle.
Pleschinger Gyula így felelt: a jegybank mandátumai között – az árstabilitás primátusa mellett – szerepel a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Már a 2008/2009-es válság kezelése során is bebizonyosodott, hogy a káros következmények elhárításának legkedvezőbb módja a növekedés ösztönzése, támogatása. Ahogy korábban a pénzügyi kondíciók lazítása, a hitelezés, a beruházások ösztönzése segített át a nehézségeken, úgy a jegybank a jelenlegi helyzetben is ehhez az eszközhöz nyúlt: a hosszú futamidejű pénzügyi eszközök (állampapírok, jelzáloglevelek, vállalati kötvények) vásárlásával elegendő likviditást biztosított a bankrendszer számára, emellett célzott eszközként elindította a Növekedési Hitelprogram egy újabb szakaszát és a Növekedési Kötvényprogramot. Ezekkel a lépésekkel, melyekhez a mozgásteret az elmúlt évek alatt végrehajtott mérlegszűkítés teremtette meg, az MNB biztosította, biztosítja mindazt a forrást, ami a gazdaság újraindításához szükséges lehet.
A teljes interjú a Figyelő hetilap 2020/22. számában olvasható
(Borítókép: Bach Máté / Magyar Nemzet)
