A száraz tények azt mutatják, hogy az építőipar lejtmenetben halad. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi gyorstájékoztatója szerint az építőipart is elérte a koronavírus-járvány, 2020 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 20,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól.
Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 24,0, az egyéb építményeké 15,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése az idei áprilisihoz mérten 20,3 százalékkal zsugorodott. A koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása az idei ötödik hónapban már jelentős volt.
2020 májusában az előző év azonos hónapjához képest az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 16,8, az egyéb építmények építésében 12,0, a speciális szaképítésben 27,8 százalékkal esett vissza a termelés.
A megkötött új szerződések volumene 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 47,6 százalékkal haladta meg az előző évi alacsony bázist, míg az egyéb építmények építésére vonatkozóké 29,1 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 14,5 százalékkal maradt el a 2019. május végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 14,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6 százalékkal csökkent. Az idei első öt hónapban az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 5,6 százalékkal mérséklődött.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője az építőipari adatokkal kapcsolatban kifejtette: az épületek esetében új szerződéseket 121 milliárd forint összegben kötöttek májusban, a szerződésállomány pedig 796 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 14 százalékos éves volumen-növekedést jelent. Az egyéb építmények (az infrastrukturális beruházások) kategóriában 147 milliárdnyi új szerződést írtak alá, az állomány pedig 1337 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva a megrendelések 26 százalékos csökkenését mutatta.
Az építőipar árhatástól megtisztított teljes szerződésállománya 14,5 százalékkal maradt el 2019 májusának mértékétől.
A márciustól életbe lépett korlátozások az építőipart alapvetően kevésbé érintenék más iparágakhoz képest, ahogy ez látszott is a leállások első két hónapjában, azonban májusban már erőteljesebb elérte ezt az iparágat is a vírus hatása. Egy havi adatból messzemenő következtetés levonni nem érdemes, főleg egy jellemzően igen volatilis kibocsátást produkáló iparág esetében
– jelezte Horváth András.
Az elemző rámutatott: a júniusi szám ebből a szempontból kiemelt fontosságú lesz, abból már látni lehet, hogy a hónapban már jelentősen enyhülő korlátozások fényében milyen visszapattanást tud felmutatni az iparág. A jelenlegi rendelésállományok alapján továbbra sem látszanak problémásnak az ágazat további kilátásai, ami stabilan 2100 milliárd forint fölött alakulhat, az épületek esetében láthatóan nőtt is a volumen, csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan.
Ellenben pont ez az alág lehet az, ahol a kormányzat a következő időszakban gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében. Ha esetleg hosszabb távon nem történik meg a várakozásoknak megfelelő V alakú gyors helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az iparágat a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza. A jóval jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások azonban továbbra is az eredeti menetrend szerint zajlanak majd és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható érdemi változás – jelezte a Takarékbank vezető elemzője.
Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója a Figyelőnek elküldött kommentárjában kifejtette: bár az építőiparban is érezhetőek a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai, hiszen az ellátási láncok szakadozása és a külföldi építőipari munkások hazautazása átmenetileg fennakadásokat okozott, a szektor más iparágakhoz képest lényegében mégis ellenállónak bizonyult.
Az egészségügyi vészhelyzet okozta visszaesés az iparágban egy korábban nagyon magas termelési bázisról következett be. Magyarországon az ingatlanfejlesztések továbbra is hozzájárulnak a hazai gazdaság ellenálló képességének növeléséhez. Nem álltak le a prémium irodaház-fejlesztések sem, mivel a bérlők továbbra is keresik a minőségi irodahelyeket, és ezzel párhuzamosan még inkább felértékelődik számukra az építésre váró irodaház kiváló elhelyezkedése, a könnyű megközelíthetőség és a széles körű szolgáltatások. Az egészségügyi krízist követő új korszakban az alapvető döntési kritériumok részévé válik az egészséges, biztonságos és emberközpontú munkakörnyezet – magyarázta a szakember.
A változások a piaci szereplőket arra késztetik, hogy újragondolják az elmúlt években népszerűvé vált tágas, egyterű irodatereket, valamint a nagyon sűrű ültetési irányelveket. „A tehetséges munkaerő megszerzése és megtartása már az irodaválasztásnál is kiemelt szempont. A bérbeadóknak és a
bérlőknek szorosan együtt kell működniük, hogy megfeleljenek a hirtelen átalakuló elvárásoknak, aminek legfőbb célja a munkatársak egészségének védelme” – emelte ki Tatár Tibor.
Jelezte: erre válaszul jött létre az úgynevezett Stay Safe kezdeményezés, amelynek lényege, hogy az irodákra vonatkozóan új egészségvédelmi előírásokat alakítanak ki, illetve új technológiai megoldásokat alkalmaznak. Ide tartoznak például a teljesen érintés-mentessé tett közösségi terek, a kártyaérzékelős automata ajtók és lámpakapcsolók, valamint a biztonságos távolságot jelző berendezések – magyarázta Tatár Tibor.
(Borítókép: A felújítás alatt álló Nyugati pályaudvar felállványozott vágánycsarnoka 2020. június 29-én. (MTI/Máthé Zoltán)
