Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy az előző négy generáció életét átszőtte a nagy háború, s annak következményei, amik máig meghatározó módon jelen vannak életünkben. Ezért a tárlat egyik fő célja tudatosítani: nincs okunk szégyenkezésre, legyünk büszkék a hősiességre, amit a többi között Isonzónál vagy Galíciában tanúsítottak katonáink.
A kormány azzal, hogy létrehozta az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságot, kiemelt témává tette a nagy háborút, a legkisebb közösségek számára is lehetőséget biztosítva a méltó emlékezésre – mondta Dr. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagja, hozzáfűzve: az első világháború hőseinek állított emlékművek felújítása nyomán érezhetik közösségeink, hogy egy évszázad múltán is illő módon emlékeznek azokra, akik feláldozták életüket a hazáért.
Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárának részletezése szerint az emlékbizottság 681 pályázatot támogatott. A projektek zöme emlékműfelújításra vonatkozott, de számos kulturális rendezvény, könyv, filmforgatókönyv megszületését segítették. A határon túl pedig 83 emlékmű újulhat meg.
Első világháborús hadba lépésünkért a monarchián belüli szuverenitásunk hiánya okolható. Soha annyi magyar katona nem halt meg, mint akkor – emlékeztetett az államtitkár, majd hangsúlyozta: a múlt eseményei arra emlékeztetnek, hogy nemzeti önrendelkezésünkből jottányit sem szabad feladnunk.
A kiállítás főkurátora, Dr. Császtvay Tünde, az MTA-BTK Irodalomtudományi Intézet osztályvezetője úgy fogalmazott: kikerülhetetlen lesz a gömbsátor városaink főterein, mint ez bebizonyosodott Székesfehérvárott, ahol 2016 tavaszán, 5 nap alatt 35 ezernél is több látogatót fogadtak.
Borítókép: Fortepan
