Az eseményt moderáló Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója előrebocsátotta: az általuk kiadott könyvek provokatívak, amennyiben valóságleíró gondolatkísérletek. A bemutatott két kötet mindegyike rámutat, hogy szakadék tátong a valóság és annak értelmezése közt.
Frank Füredi 9 esztendősen, az 1956-os forradalom leverését követően, családjával elhagyta az országot, Angliában a libertárius irányzat képviselője, A célkeresztben Magyarország az első magyar nyelven megjelent könyve.
A kötettel kapcsolatban Schmidt Mária elmondta: azt vizsgálja, mi áll az Unió vezetői és a magyar kormány közti konfliktus hátterében, miért kerültünk célkeresztbe. Kettős nézőpont jellemzi a művet: egy belső, a magyar kultúrával azonosult, illetve egy külső, madártávlatból történő megfigyelés. Valódi kultúrharcról beszél, amelynek tétje, hogy kitartunk-e az általunk fontosnak vélt értékrend mellett, vagy Nyugat-Európa bürokratikus birodalmi elitje képes lesz ránk kényszeríteni az általuk kizárólagosnak tartott ideológiai alapvetéseket. Megmaradhatunk-e kereszténynek, vagy fel kell adnunk a keresztény-zsidó kultúra iránti elkötelezettségünket? Megmaradhatunk-e férfinak és nőnek? Át kell-e vennünk a nyugati balliberális elit gondolkodását, miszerint az 1945 előtt történtek közül kizárólag a holokausztot kell figyelembe venni?
Schmidt Mária megjegyezte: Frank Füredi mindkét oldal érvrendszerét alaposan körüljárja. A szerző szerint a vita azért folyik magas hőfokon, mert az ellentétek nem simíthatóak el kompromisszummal.
Frank Füredi Schmidt Mária Nyelv és szabadság címet viselő esszékötete kapcsán kijelentette: noha két nézőpontból közelítettek, ugyanazokra a problémákra akadtak. Mint kiemelte: Mária könyve nem csak a magyaroknak, minden európai népnek szól, mert amikkel foglalkozik, azok minden országban megtalálható. Felhívta a figyelmet, hogy minden esszét átjár a humor. A könyv megtanít a nyelv fontosságára. Ha elveszítjük, vagy elveszik tőlünk a nyelvünket, a szabadságunktól is megfosztanak. Ezért fontos, hogy szabadon, cenzúra, öncenzúra nélkül tudjunk beszélni, ami minden szabadság alapja.
Frank Füredi rámutatott: Mária szövege nem a kulturális elitnek szól, majd megjegyezte: Nyugaton a kulturális elit liberálisnak hívja magát, miközben nem toleráns az övétől eltérő gondolatokkal. Mint hangsúlyozta: szintén fontos téma a szuverenitás kérdése, hiszen minden nagy vita e körül zajlik. Amennyiben Nyugaton szóba hozzuk a szuverenitást, akkor azt mondják: az egy régimódi fogalom, amelynek semmi helye a globális világban. Az egyik esszében olvasható, hogy minden határt le akarnak bontani a nyugati világban, nem kizárólag a fizikai határokat, de a határt az állampolgár és az idegen között, aminek következtében annyi jogot élvez egy néhány napja érkezett, mint az állampolgár, de el akarják bontani a határt a férfiak és a nők között is.
Frank Füredi a Nyelv és szabadság kötet fontos tanulságaként említette, hogy a kultúrharcban bátornak kell lennünk.
