A repülőgépek karbantartása és javítása iránti igény éppen ezért időnkéni ugrásszerűen megnövekszik, ám ezt a növekedést a kapacitások – érthető okból – csak némi késéssel tudják követni. A Xanga-csoport és légi ipari vállalkozása az Aero Space Power Kft. azonban időben indult, és Herdon István tulajdonos szerint immár készen áll arra, hogy a nagy piaci potenciállal rendelkező légiipar több területén is sikeres legyen.
A Xanga évtizedek óta közel van a repüléshez. A Debreceni Reptéren mintegy negyvenezer négyzetméternyi csarnok kapacitással rendelkeznek, az elmúlt 15 évben saját infrastruktúrát fejlesztettek, saját irodaházuk van, és épül egy Mercure Ibis szállodájuk is, aminek átadását 2025-re tervezik. Kisebbségi tulajdonosként korábban nyolc évig üzemeltették Debrecen Airportot, a saját légi ipari bázisuk kiépítését pedig, már ezzel egy időben megkezdték.
Herdon István (Fotó: Xanga)
A repülőgép javító üzletágat öt éve alapozták meg, amikor is a Jörg Bauer tulajdonában lévő Tungsrammal együtt létrehozta a Tungsram Aero Space Power Kft.-t. A telephelyet, munkavállalókat és gépeket a Tungsram adta, az induláshoz, fejlesztéshez szükséges tőkét pedig a kisebbségi tulajdonosként Xanga biztosította, amely cég Herdon István megfogalmazásában a repülési üzletben szerzett tapasztalatai miatt félszakmai befektetőnek számított. – Tízmillió euróval szálltunk be ebbe a projektbe, és mindjárt az elején megrendeltünk egy egymilliárd forint értékű technológiai fejlesztést, amibe egy nagyértékű vákuum kemence telepítés is beletartozott. A repülőgép alkatrészek szuper ötvözetek, amiken a munkálatok elvégzését követően szükséges homogenizálást csak vákuum alatt 1300 fokon működő speciális kemencében lehet elvégezni, ezért ennek a berendezésnek a beszerzését kulcsfontosságúnak ítéltük.
Küzdelem Kisvárdáért
A dolog eddig nagyon szépen alakult, ám a folytatás már kissé döcögősebbre sikeredett. ATungsram ugyanis, a lámpagyártás piacról történő kiszorulása miatt fizetésképtelen lett és előbb csődöt jelentett, majd felszámolás alá került. A patinás vállalat megszűnése, dolgozóinak, vagyontárgyainak és üzletrészeinek további sorsa hónapokig élénken foglalkoztatta a sajtót, és még inkább a repülőgép javításra létrehozott közös cég kisebbségi tulajdonosát vagyis a Xangát. – Amikor ebbe a projektbe már nagyon komoly pénzeket fektettünk, azzal szembesültünk, hogy az egész vállalkozás kútba eshet, hiszen a légi iparban a tulajdonos csődje általában azzal jár, hogy a megrendelők és partnerek elállnak az üzlettől. Ebben a kétségbeejtő helyzetben nagyon sokat jelentett nekem, hogy a dolgozók és a menedzsment is minden módon támogatott abban, hogy küzdjünk és ne adjuk fel. Az erőfeszítés nem voltak hiábavalóak, közösen sikerült a meggyőzni a legnagyobb partnereket arról, hogy rendbe fogjuk tenni az Aero Space Power Kft.-t. Valóban így is lett: a felszámolásban kétmilliárd forintért sikerült megvásárolni a többségi tulajdonos üzletrészét, a kisvárdai telephelyet és az eszközöket, gépeket, és a munkavállalókból is több mint száz embert sikerült megőriznünk. Időközben a vákuum kemence is megérkezett, és négy hónapos beüzemelési időszakot követően márciusban munkába is állt.
Gépfejlesztésre újabb egymilliárd
Az immáron száz százalékban a Xanga tulajdonában álló Aero Space Power Kft. európai és az amerikai légügyi hatóságok jóváhagyásával rendelkező karbantartó szervezetként a polgári repülésben legelterjedtebbnek számító CFM56 típusú, illetve a General Electric GE90 típusú repülőgép-hajtóművek levegő, gáz és hidraulikus csöveinek, álló hajtómű lapátjainak és turbinán belüli alkatrészeinek javítását végzi. Emellett gázturbina-hajtóművek nagy méretű alkatrészeit is szervizelik, gázturbina házakhoz szerelnek össze elektronikus vezérlőszekrényeket és szélerőművekhez gyártanak speciális hegesztett szerkezeteket. A cég tavalyi eredményeire még rányomja a bélyegét a viharos múlt, idénre azonban már jelentős növekedést terveznek, amiben nagy szerepe van a vákuum kemence belépésének. Itt azonban nem kívánnak megállni, mert látszik, hogy a piacnak szinte korlátlan igénye van a tevékenységre. – Most egy újabb egymilliárd forintos fejlesztést tervezünk: olyan gépeket, berendezéseket vásárolunk, amik a z újabb megrendeléseink teljesítéséhez kellenek. Mivel ebben az iparágban minden munka nagyon speciális, a gépfejlesztést az adott munkához tervezzük a megrendelővel közösen. Folyamatosan be kívánjuk lakni az egész kisvárdai telephelyet, ennek ugyanis, most még csak egy harmadát használjuk. Terveinkhez pedig, ember kell: tavaly 185-en voltunk, most 220-an vagyunk, de ha minden a terveink szerint alakul, akkor az évtized végére elérhetjük azt a 450-500 fős létszámot, amit a Tungsram a fénykorában ezen a telephelyen foglalkoztatott. A létszámfejlesztés azonban a kvalifikált munkaerő területén elég fogós feladat, ugyanis megint csak jó szakemberekre és mérnökökre van ahhoz szükség, hogy a magas hozzáadott értéket képviselő munkákat nagyobb volumenben is elnyerhessék. A fejvadászat éppen ezért Kisvárdán Budapesten és Debrecenben is tovább folyik.
Debreceni reptér csarnoka (Fotó: Xanga)
Mivel a Xanga alapvetően ingatlanfejlesztésben utazik, a repülőgép karbantartási üzletágat is ebből a megközelítésből célozták meg. – A line maintance, vagyis, a napi karbantartás a szabad ég alatt is végezhető, a base maintance, a tervezett karbantartás, szervizelés azonban speciális építmény nélkül nem lehetséges. Erre fejlesztettünk mi a Debreceni Reptéren egy olyan ikerhangárt, ami már rendelkezik is a szükséges MRO minősítéssel, és amiben hamarosan el is kezdi ezt a tevékenységet egy akkreditált karbantartó cég. Itt azonban nem állunk meg, a piac igényeire felkészülendő újabb hangárokat építünk – osztja meg terveit Herdon István a Xanga cégcsoport tulajdonosa.
Akkreditáció duális képzésben
Egy repülőtéren a gépek kiszolgálásához jelentős háttér szolgáltatásra van szükség, hiszen, egy gép nem szállhat fel úgy, hogy ne legyen rajta az utolsó csavar is rendben. Ehhez pedig, nemcsek repülőgép szerelők, de irányításra alkalmas mérnökök is kellenek. Ebből a szempontból a Xanga viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen a Debreceni Egyetemen repülőmérnök képzés is folyik, ám a szakember szükséglet kielégítése még így sem egyszerű feladat. – Nemrégiben létrehoztunk egy mérnökirodát, ahová az egyetemmel közös duális képzés keretében három mérnök hallgatót vettünk fel. Nekik meglehetősen kemény feladatuk van, hiszen az egyetemi tanulmányaik mellett a légi ipari tevékenységhez nélkülözhetetlen speciális akkreditáción is át kell esniük ahhoz, hogy néhány év múlva képesek legyenek egy karbantartási projekt levezénylésére. Ez a létszám egyébként növekedési terveinkhez nem elegendő, legalább tíz mérnökre van szükségünk ezen a bázison, ezért a fejvadászat továbbra is nagy erőkkel folyik.
Mérnökiroda persze, nemcsak Debrecenben van, Budapesten már korábban felállítottak egy ilyet. Ott már több mérnök dolgozik, közülük néhányan a Liszt Ferenc Repülőtéren adódó karbantartási feladatok megoldásában vesznek részt az ottani karbantartó cégek megrendelésére, a többieknek pedig, az a dolguk, hogy az Aero Space Power Kft. műszaki tevékenységét vezényeljék.
Borítókép: illusztráció/Fotó: Xanga
