Nagyjából 19 milliós Románia lakossága, a 2011-es népszámláláskor még 20,12 millió főt regisztráltak. Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke nyilatkozott így az egyik román hírtévének a vasárnap lezárult népszámlálás első eredményeiről. Szerinte az ország becsült lakosságának a 95 százaléka töltötte ki az űrlapokat, közülük 47 százalék választotta az önkitöltést.
Az ország története 13-ik, egyben első digitális cenzusának a hivatalos eredménye decemberben várható, addig latolgathatjuk: talált-e legalább egymillió magyart a kérdezőbiztos(program).
A tavalyról 2022-re halasztott népszámlálás eredményét mindenki lélegzet-visszafojtva várja, hiszen 2011 óta egész Kelet-Közép-Európában jelentős népességfogyás észlelhető. Ezt részben a természetes demográfiai folyamatok, sokkal inkább azonban a gazdasági indíttatású elvándorlás magyarázza. Az elmúlt tíz esztendő természetes népességfogyását Romániában 500 ezer főre teszik, viszont legalább egymillió személy vándorolt ki az országból. Azaz évente egy-egy Szatmárnémeti vagy Nagybánya léptékű város lakosságának megfelelő 100-110 ezer fővel élnek egyre kevesebben Romániában.
Bő 18 millió kitöltött kérdőív
A cenzus négy és fél hónapja alatt a becsült lakosság 95,4 százalékát sikerült nyilvántartásba venni, derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Mintegy 18,15 millió személyi kérdőívet regisztráltak, és bár a tavaly decemberben meghatározott célt, vagyis a 19,02 millió, nyilvántartásba vett lakosszámot nem sikerült elérni, a szakemberek szerint jónak mondható az eredmény. Sőt, még a 2011-es népszámlálásnál is jobbnak, amikor 94 százalékos volt a népszámlálás hatékonysága.
Egyelőre csak a megyei szintű részvételi eredmények ismeretesek, ezek több helyen is első látásra meghökkentő, de nem lehetetlen százalékokat hoztak. Így például több megyében a becsült lakosság számát meghaladó, azaz 100 százalék feletti eredmény született: Vrancea (109 százalék), Beszterce-Naszód (106,8), Botoşani (105,9), Călăraşi (102,2), de a magyarok által is lakott Szilágy megye (100,8) is alaposan túlteljesített. A túlsó póluson két nagy agglomeráció, Temes megye és Bukarest szerepel, ahol a becsült népesség 83,5, illetve 85,2 százalékát sikerült nyilvántartásba venni, lekérdezni.
A 100 százalék feletti arány több dolgot is jelenthet: egyrészt egy korábbi becsléshez viszonyítják a számokat, amelyek pontossága megkérdőjelezhető, ugyanakkor az adattisztítás folyamán az összeírt személyek, kérdőívek száma is csökkenhet, lehetnek átfedések benne. Indokolhatja a meghökkentő arányokat az is, hogy bizonyos településeken nagyobb volt a bevándorlás az elmúlt évtizedben, vagy egyszerűen átlagot meghaladó demográfiai növekedéssel van dolgunk.
Magyar izgalom
Mindig izgalom övezi, hogy hány magyar kerül a hivatalos népszámlálási adatok közé. A számnak ugyanis nemcsak a magyar helységnévtáblák kihelyezése szempontból lehet jelentősége, ugyanis a cenzus számai alapján osztják le például a központi pénzügyi támogatásokat is a megyéknek, településeknek – az RMDSZ kormányzati munkájának súlyáról nem is beszélve.
Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke a Figyelőnek elmondta: bízik benne, hogy a romániai magyarok száma a népszámlálás adatainak hivatalosítása után is meghaladja az egymilliót. A már említett „éltanuló” Szilágy megye után a jelentős magyar lakossággal rendelkező közigazgatási egységek közül Kovászna megye – történelmi nevén Háromszék – következik, ahol a feltételezett népesség 99,5 százalékát írták össze. A többi megyében ez a mutató alacsonyabb, ami jelenthet alulszámlálást, de azt is, hogy a lakosság csökkenése jelentősebb volt a statisztikusok előzetes becslésénél. Szatmár megyében a feltételezett népesség 97,5, Bihar megyében 97,4, Hargita megyében 96,3, Arad megyében 96,2, Maros megyében 94, Kolozs és Brassó megyében pedig a 93,2 százalékát regisztrálták.
Barna Gergő összességében sikeresnek nevezi a március 14-e óta zajló procedúrát, bár sok akadály merült fel menetközben: az online kitöltési platform folyamatosan akadozott, az egymást érő technikai malőrök, a kérdezőbiztosok hiánya egyaránt befolyásolta a cenzus hatékonyságát. „A majdnem 18,2 millió személy lekérdezése jó eredménynek tekinthető. Meg kell azonban várnunk, hogy kiderüljön: hány egyedi személy van, aki meg is felel a módszertani előírásoknak, és benne is marad az adatbázisban, illetve az is kérdés, hogy mennyivel fogják kiegészíteni az adatbázist” – értékelt a szociológus.
A magyar közösség szempontjából akkor tekinthető sikeresnek a népszámlálás, ha a nyilvántartásba vett romániai magyarok száma legalább 1,1-1,2 millió között lesz. „A magyarság, de általában a kisebbségek fokozott tudatosságú részvétele a népszavazásban elsősorban azzal magyarázható, hogy a kisebbségeknek mindig fontosabb megvallani nemzeti és felekezeti identitásukat, mint a többségieknek, és erre a cenzus biztosítja a legmegfelelőbb keretet” – mondta Barna Gergő.
Kép: Getty Images
