A kijevi kulturális minisztériumban felállított szakértői testület tagjai december 19-én estébe nyúló megbeszélést folytattak a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek képviselőivel -írja a karpatalja.ma hírportál.
A Beregszászi Járási Tanács épületében összehozott találkozón a magyar, a román, a ruszin, a cigány és a cseh szervezetek tisztségviselői kifejtették: ahhoz, hogy továbbra is megmaradjon Kárpátalján az évszázados múltra visszatekintő nemzetiségek közötti béke, nem szabad a korábbiakhoz képest korlátozni a nemzeti kisebbségek jogait. A tudományos szaktekintélyekből álló kijevi testület tagjai nem voltak érdemben kíváncsiak a kárpátaljai nemzeti kisebbségek vezetőinek véleményére. Meghallgatták, de ugyanakkor elmondták, hogy ők másként gondolják, és éreztették, hogy úgyis úgy lesz, ahogy ők akarják.
A kijevi bizottságot vezető Andrij Juras és másik két ukrán egyetemi tanár véleménye felháborította a kisebbségi szervezetek képviselőit. Azt kellett hallgatniuk,hogy az Európai Unió országaiban elterjedt gyakorlathoz képest Ukrajnában messze a legjobb a kisebbségek helyzete. Komoly vita bontakozott ki a körül az új gyakorlat körül, amely az országban élő nemzeti kisebbségeket három különböző kategóriába sorolja, privilegizálva a krími tatárokat, egyedüli tősgyökeres nemzeti kisebbséggé kikiáltva őket, arra hivatkozva, hogy nekik nincs anyaországuk. A roma szervezetek képviselői megjegyezték, hogy nekik sincs anyaországuk. A kijevi küldöttség egyik tagja kétségbe vonta a ruszin kisebbség létezését, és kijelentette, hogy aki ruszinnak vallja magát, az az ország egysége ellen szervezkedő szeparatista.
Arra a felvetésre, hogy az Ukrajna állami nemzetiségi politikai koncepcióját kidolgozó bizottság tagjai között szerencsés lenne, ha volna olyan szakértő is, aki nemzeti kisebbségek által lakott régióból, mondjuk Kárpátaljáról származik, vagy még jobb lenne, ha valamelyik nemzeti kisebbség képviselője is bekerülhetne a testületbe, egy másik testületi tag pökhendi módon csak annyi válaszolt: „ez nem feltétlenül szükséges” – írja a karpatlja.ma
Tiltakoznak a magyarok
A kárpátaljai magyar szervezetek nehezményezik, hogy a tervezet kidolgozása céljából életre hívott bizottságban a nemzetiségek képviselői nem kaptak helyet, ami azt vetíti előre, hogy ismét a nemzetiségek képviselőinek érdemi bevonása nélkül akarnak a létüket alapvetően befolyásoló döntéseket hozni.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet elnöke, Brenzovics László parlamenti képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Zubánics László, a munkácsi római katolikus püspök, Majnek Antal, Zán Fábián Sándor református püspök és Demkó Ferenc görög katolikus esperes, valamint Orosz Ildikó a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke közös nyilatkozatban hívja fel a figyelmet arra, hogy az etno-politikai koncepció kívül helyezi magát az Ukrajna alkotmányos, nemzetközi jogi és egyéb jogszabályi keretein, s úgy érvel, hogy erre az ukrán nemzet sokéves szovjet elnyomása nyújt morális alapot, miközben a nemzetiségi kisebbségek helyzetének tárgyalásánál ugyanezt már nem kívánja figyelembe venni.
A tervezet Ukrajna állampolgárait négy kategóriába sorolja, amelyek között a magyarok, románok, lengyelek, szlovákok stb. mintegy harmadrendű állampolgárokként, e hierarchia majd legalacsonyabb szintjén állnak. Államalkotó népnek csupán az ukrán etnikumot tekinti.
A szövegben szereplő integráció kifejezés valójában az ukrán etnikumba történő asszimilációt takarja.
A dokumentumból teljességgel hiányoznak azok a jogszabályi szinten garantált tényezők, amelyek alapvető fontosságúak a kisebbségek megmaradása szempontjából, például az anyanyelvű oktatás lehetősége, a nemzeti kulturális autonómia biztosítása, vagy a történelmi vallás-felekezeti lét megőrzése.
A kárpátaljai magyar szervezetek a koncepció tervezetét összességében diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek, illetve az ukrán állam nemzetközi kötelezettségvállalásaival összeegyeztethetetlennek tartják.
Borítófotó: Simon-Árpa Zsuzsanna magyarórát tart egy 9. osztálynak Ungváron. Az ukrán oktatási törvény kimondja, hogy a kisebbségi nyelven történő oktatás csakis az óvodákban és az általános iskola alsó tagozataiban lesz lehetséges a jövőben. (MTI Fotó: Nemes János)
