Különböző célok vezérlik a monetáris és a fiskális politikát: míg a jegybank a törvényi kötelezettségének megfelelően az infláció leszorítására törekszik, ezért szigorít, a kormány célja a gazdaság újraindítása, és ismételt növekedési pályára állítása egy válságot követően – magyarázta a VG-nek Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, miben tér el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kabinet szerepe a gazdasági növekedés támogatásában.
A szakértő szerint a kormány
a mostani helyzetben egy kedvezőtlenebb kilábalási pályára készül, amely mentén a korábbi növekedési pályára történő visszatéréshez szükség van a fiskális ösztönzésre.
A monetáris politika pedig a kamatemelések ellenére továbbra is laza marad majd, csak elmozdul az ultralaza irányultságtól, így a támogató szerepe sem szűnik meg, pusztán kevéssé lesz hangsúlyos – tette hozzá. Az inflációval kapcsolatban megjegyezte, hogy a gazdaság újraindítása miatti kereslet-kínálati egyensúlytalanságok kifutásával a pénzromlás várhatóan már az év második felében csökkenni fog, ezzel együtt a mértékét még érdemben befolyásolja a gazdasági kilábalás üteme.
A jegybank a klasszikus szerepét tölt be, ha túlfűtöttséget észlel a gazdaságban, akkor szigorít, ha pedig lanyha keresletet, akkor lazít.
Ahogy az elmúlt időszakban történt, az MNB továbbra is betölti majd az ellensúlyozó szerepét – mondta a lapnak Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezetője. Úgy látja, mivel a kormány célja a gazdaság újraindítása, ehhez igyekszik kihasználni a rendelkezésére álló fiskális mozgásteret, amire pedig a jegybank azonnal reagál. Hangsúlyozta, nem magyar jelenségről van szó, azokban az országokban, ahol van mozgástér a költségvetésben, és korábban is észlelték, hogy megszorításokkal, mérsékelt vagy éppen elmaradó kormányzati programokkal elhúzódhat a válság, most igyekeznek észszerű keretek között lendületet vinni a gazdaságba. Pásztor Szabolcs ugyanakkor jelezte, hogy a hazai keresletélénkítés csak addig maradhat, amíg a gazdaság fenntartható lendületet kap, a fiskális ösztönző programok pedig csak rövidebb távon emelik meg látványosan a kibocsátást, hosszabb távon fokozatosan gyengül a hatásuk.
„Minden szereplő egy a koronavírus-járvány alatt előállt helyzetet igyekszik kezelni, és arra számít, hogy a járvány lecsengésével ideiglenesen még fennmaradhat a gazdaság normalitásának hiánya, utána azonban konszolidáció kezdődik”
– mutatott rá a szakember.
Molnár Dániel arra a kérdésre, hogy a növekedés szerkezetében várható-e változás, nemmel felelt. Szerinte változatlanul jelentős szerepe lehet a fogyasztásnak, amelyet a magas foglalkoztatás, illetve a bérek emelkedése hajt majd, de ugyanúgy fennmaradhat a magas beruházási ráta is, amelyet az uniós programok előfinanszírozása is támogat, továbbá a külpiaci partnerek helyreállásának függvényében a nettó export növekedési hozzájárulása is pozitív lehet. Pásztor Szabolcs némileg másképp látja, arra mutatott rá, hogy az NHP kivezetése, az új kormányzati program elindulása, így a Helyreállítási és ellenálló-képességi terv olyan fix pontjai, mint az egészségügy, a környezetbarát közlekedés, illetve az oktatás fejlesztése, biztosan átalakítja a növekedés szerkezetét az előttünk álló időszakban.
Matolcsy: egyértelműen működik az ötvenéves gazdasági ciklus
(Borítókép: Világgazdaság / Vémi Zoltán)
