A magyar családpolitika pozitív hatást gyakorol a demográfiai folyamatokra, a gyermekvállalás támogatásának eredményeként emelkedett a termékenység az elmúlt tíz évben – mutatnak rá az Állami Számvevőszék szakértői.
A gyermekvállalás feltételeinek javítása, a családok jólétének növelése mellett, hosszabb távon kedvezően hat a gazdasági aktivitásra és ezen keresztül a fenntartható fejlődésre.
Ezért a családpolitikai intézkedések és azok eredményei az Állami Számvevőszék elemzéseinek visszatérő témakörei. A most nyilvánosságra hozott elemzésben az ÁSZ szakértői bemutatják, hogy a magyar családpolitikai támogatások eszköztárának – nemzetközi összehasonlításban is egyedülálló mértékű és változatosságú – bővítése eredményeként sikerült növelni a termékenységi rátát.
Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ szakértő elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező gazdasági és társadalmi dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az elért eredményeket.
Az ÁSZ a 2019-ben publikált „A családtámogatások rendszere Magyarországon” című elemzésében bemutatta a hazai családtámogatási rendszer kialakulását, valamint a 2010-2018 évek családpolitikai intézkedéseit.
Ebből kiindulva a jelen elemzés összefoglalja az eltelt időszakban hozott kormányzati családtámogatási intézkedéseket, illetve az aktuális demográfiai adatokat. Emellett a magyar családpolitikát nemzetközi összehasonlításban – elsősorban a visegrádi országok intézkedéseivel és azok eredményeivel összevetve – is bemutatja.
Az Európai Unió tagállamai hasonló demográfiai problémákkal néznek szembe: a szülőképes korú nők létszámcsökkenésével, a születések számának stagnálásával, illetve csökkenésével – szögezik le az ÁSZ elemzői.
Kifejtik: a teljes termékenységi arányszám nem éri el a népesség egyszerű reprodukciójához szükséges 2,1-es értéket, annak ellenére, hogy az EU-ban a kívánt gyermekek száma meghaladja ezt a mértéket.
Hozzáteszik: az EU-nak nincs családpolitikája, a tagállamok nemzeti szinten különböző módszerekkel kezelik a demográfiai kihívásokat. A pronatalista, vagyis a gyermekvállalás feltételeit javító családpolitikát folytató országok – köztük Magyarország –
annak elősegítésére törekszenek, hogy az egyes családokban az általuk tervezett számú gyermek megszülessen.
Ehhez a közvetlen kormányzati intézkedések mellett társadalmi szemléletváltás is szükséges.
A magyar családpolitika eredményeként az elmúlt tíz évben a termékenységi ráta 1,25-ról 1,55-ra emelkedett. Az ÁSZ szakértői rámutatnak, hogy a magyar családpolitika megbízható, célzott, komplex és alkalmazkodik a változó igényekhez.
Az elemzés készítői a nemzetközi összehasonlítás alapján azt emelik ki, hogy a hazai családpolitika kiemelten támogatja a harmadik gyermek megszületését, továbbá több olyan problémára kínál megoldási lehetőséget, amely hátráltatja a gyermekvállalást, vagyis más országokban nem alkalmazott támogatási elemeket is tartalmaz.
Ilyen például a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, vagy a nagyszülők által is igénybe vehető gyermekgondozási díj.
Az elmúlt évek magyar költségvetéseinek adatai alapján az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a családtámogatások hagyományos, alanyi jogon járó elemeire (családi pótlék, GYES, GYET) tervezett előirányzatok az igénybevevők létszámának mérséklődése és a támogatás összegének változatlansága miatt kisebb mértékben csökkentek.
A biztosítotti jogviszonyhoz, illetve a korábbi munkavállaláshoz kötött támogatási formák (CSED, GYED, adókedvezmények), valamint a lakástámogatások esetében viszont jelentős növekedés mutatkozik.
Az ÁSZ elemzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a magyar családpolitika korábban azt preferálta, hogy az édesanyák bölcsődés korú gyermekeikről otthon gondoskodjanak. Ezért Magyarországon a bölcsődei ellátás szintje nem érte el az uniós átlagot, ami megnehezítette a kisgyermekes anyák munkavállalását.
Ennek orvoslására bölcsődefejlesztési program indult.
A bölcsődei férőhelyek megfelelő száma ma már lehetővé teszi a családi és a munkahelyi szerepek rugalmasabb összehangolását, ami a nők foglalkoztatási mutatóinak javulását eredményezheti.
Az ÁSZ honlapján elérhető elemzésben feltárt összefüggések – az ÁSZ korábbi elemzésének következtetését megerősítve – azt mutatják, hogy a családpolitika képes pozitív hatást gyakorolni a demográfiai folyamatokra, a gyermekvállalás feltételei javításának eredményeként emelkedett a termékenység.
A hosszabb távon eredményes családpolitika alapvető jellemzője a stabilitás. Ugyanakkor az ÁSZ elemzői arra hívják fel a figyelmet, hogy célszerű a családpolitikai intézkedéseket a változó igényekhez igazodva időről-időre aktualizálni, valamint nyomon követni, hogy a meghozott családpolitikai intézkedések milyen hatást gyakorolnak a családok, illetve a nők különböző társadalmi/korosztályi csoportjaira.
(Borítókép: Evgeny Atamanenko, PuzzlePix/Shutterstock)
