Míg a nagy sörgyárak esetében az előállított sör mennyiségének 30 százalékát értékesítik a vendéglátóiparban, addig a kisüzemi főzdéknél ez az arány a 70-80 százalékot is elérheti, ezért különösen érzékenyen érintette a szegmenst az éttermek és kocsmák bezárása – mondta a Világgazdaságnak Ali Rawech Szami, a HopTop Brewery tulajdonosa. Felidézte, hogy
már két-három héttel a kijárási korlátozások március 28-i elrendelése előtt megcsappant a forgalom, amely a szigorítással teljesen lenullázódott.
A szakember kiemelte, hogy az átmeneti időszakban mégsem húzták le a rolót a főzdék, aki csak tehette, átállt a webshopos értékesítésre, így az átlag a kieső bevételek 20-30 százalékát is pótolhatta. A jelentős visszaesést részben az is ellensúlyozta, hogy számos kiskereskedelmi lánc a megszokottnál akár 10-20 százalékkal több kisüzemi sört rendelt, egy több ezer palackos beszerzés pedig már nyomot hagy egy kisebb főzde működésében.
Az újranyitás első tapasztalatainak ismeretében Ali Rawech Szami szerint egyelőre óvatos a vendéglátóipar, így pedig gyártói oldalon az alapanyag-beszerzéstől a munkaszervezésig roppant nehéz a kínálatot a kereslethez igazítani. Az is problémát okoz, hogy
számos főzdének egyes értékesítőhelyek esetében több millió forintos kintlévősége van, ami legalább akkora érvágás, mint hogy szinte üresjáratban telt el két hónap a sörszezonból.
A szakember szerint a forint euróval szembeni gyengülése sem könnyítette meg a helyzetüket, ugyanis az árfolyamváltozást a beszállítók kivétel nélkül a főzdékre terhelték. Ráadásul szinte minden külföldről jön, hiszen a hazai gyártás főleg a nagyüzemeket szolgálja ki, ezáltal nemcsak a maláta vagy a komló, hanem a sörösüveg vagy a kartondoboz beszerzésénél is számít a forint kurzusa.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja!
(Borítókép: Volha Shakhava, PuzzlePix/Shutterstock)
