Újabb hivatalos adatok támasztják alá, hogy tavaly irányt váltott a magyarországi lakáspiac, legalábbis a korábbi éveken át tartó, jelentős drágulás lelassult, stagnálásba váltott. Az adásvételek száma pedig hat év után csökkenni kezdett. – derül ki az ingatlan.com legfrissebb közleményéből.
Hat év után nyugodtabb tempóra kapcsolt a piac
A múlt évben az előzetes hivatalos KSH-adatok szerint 151 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon, ami megfelel a várakozásoknak és 8 százalékos visszaesést jelent éves összevetésben. Az idei év első három hónapjában pedig az adásvételek száma háromnegyede volt az egy évvel korábbinak az adatok azonos feldolgozottsági szintje mellett.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: Az idei első negyedévre vonatkozó számok csak előzetes adatok, sok tranzakciónak a feldolgozása még nem történt meg, így a végleges adatok később még változhatnak. Láthatók viszont azok a jelek, amelyek egyértelműen azt mutatják, hogy fordulat történt a lakáspiacon. Például abból, hogy hat éven keresztül nőtt az adásvételek száma,
viszont 2019-ben és az idei első negyedévben is csökkent.
Az árak alakulásáról szólva hozzátette: “Bár az idei első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 4,8 százalékos áremelkedés látható a friss, előzetes adatokból, ez jelentős lassulást jelent. Ez az árnövekedés már csak negyede-harmada a korábbi időszakokban megfigyelt éves drágulási ütemnek. Ráadásul a lassulás még a koronavírus megjelenése előtti időszakra esik, ezért a későbbiekben is nyugodtabb lakáspiacra számítunk stagnáló vagy csökkenő árakkal.” Az ingatlan.com szakértője azt is elmondta, hogy a jelenlegi helyzet nyertesei azok a vevők lehetnek, akik saját célra vásárolnak ingatlant. Számukra ugyanis kiszámíthatóbbá és megfizethetőbbé válhatnak az árak.
A nagyvárosi árak stagnálnak
Lukács Tamás, Kiss Attila és Gáspár Zsolt (b-j) ipari alpinisták üvegépület külső felületét tisztítják a belvárosi Vörösmarty téren 2020. július 29-én. (Fotó: Mohai Balázs / MTI)
Az ingatlan.com elemzése szerint a hivatalos lakásárakhoz képest a kínálati árak jellemzően 10 százalékkal magasabbak, de együtt mozognak azokkal. Ebből azt látszik, hogy a kínálati áraknál 5-10 százalékkal alacsonyabban lehetnek az adásvételi árak, ami azt mutatja, hogy egyre nagyobb alkupozícióval rendelkeznek a vásárlók.
Augusztus elején a budapesti használt lakások átlagos négyzetméterára 713 ezer forintot tett ki.
Az országon belül – a kínálati árak alapján – Debrecen a második legdrágább város, ahol 452 ezer forintnál járnak a négyzetméterárak. Utána Székesfehérvár és Veszprém következik 436-436 ezer forintos átlaggal, előbbinél Budapest és Velencei-tó, utóbbinál pedig a Balaton közelsége ad magyarázatot az árak országos összehasonlításban magas szintjére. Győrben 435 ezer forintért kínálják a használt lakások négyzetméterét. A legolcsóbb megyeszékhelyek közé tartozik Miskolc 264 ezer forintos átlaggal,
valamint 242 ezer forinttal Békéscsaba és Salgótarján 154 ezer forinttal.
Az ingatlan.com elemzése szerint egyelőre a koronavírus-járványból adódó gazdasági bizonytalanság miatt egyelőre nehéz megmondani, pontosan hogyan alakulhat az idén a lakáspiaci forgalom és merre tartanak majd az árak. “Egyelőre annyi látható, hogy Budapesthez képest a többi nagyvárosban élénkebb a forgalom, a falusi csok révén pedig helyzetbe kerültek a kistelepülések, ahol egyre több adásvétel bonyolódik.” – mondta Balogh László. Szerinte a fővárosban azonban – ahogy az már a múlt év második felében kirajzolódó trendekből látható volt – rövid távon komolyabb drágulást nem bír el a piac.
(Borítókép: Elena Schweitzer, PuzzlePix/Shutterstock)
