Nemzeti jobboldal állt szembe a globalistákkal
A Figyelő főszerkesztője az M1-en kiemelte: a nemzeti jobboldal és a globalista baloldal közötti ellentét határozza meg a magyar belpolitikát.
Véleménye szerint az egyéni választókerületekben szó sincs ellenzéki együttműködésről, megy a tusakodás. Ha pedig ez az ellenzék kerülne kormányra, „a megrendelő (…) igényeinek megfelelően” kívülről irányított politikai formáció jönne létre, „marionettbábukkal” – mondta Lánczi Tamás.
Hódmezővásárhely példa arra, hogy az embereket be lehet csapni, hiszen ott elhallgatták az emberek elől, hogy az ellenzéki jelölt mögött jobb- és baloldali összefogás áll – fűzte hozzá.
A Békemenetről szólva Lánczi Tamás úgy fogalmazott: „ez egy erődemonstráció, és biztos, hogy több százezren vannak az utcákon.” Lánczi Tamás szerint rendhagyó volt a tömeg, illetve a közönség.
Orbán Viktor beszédében szólt a fiatalokhoz is. Ezzel kapcsolatban a szakértő azt mondta, ők vannak leginkább kitéve annak a globális kultúrának, ami megpróbálja elszakítani a korosztályt a hazájától. Egyúttal ők a legvédtelenebbek is, nincs élettapasztalatuk, hogy felmérjék, mit is veszíthetnek. A miniszterelnök azt próbálta elmondani, hogy a fiatalok fontolják meg: bár a nagyvilág csábító, de mégiscsak ez az a hely, ahol otthon lehetnek – tette hozzá.
Civilizációk harca zajlik
A beszédben markánsan jelen volt a bevándorlás ügye – húzta alá Lánczi Tamás, akinek véleménye szerint többről van szó: nem csak a kerítésről és a migránsok betelepítéséről, hanem nagyobb közdelemről beszélt Orbán Viktor: civilizációk harca zajlik és ebben Magyarország csatatér, három hét múlva pedig eldől a csata – magyarázta Lánczi Tamás.
Kiemelte: az utóbbi időben Orbán Viktor megszólalásai karakteresek, konkrétak és egyértelműek.
Azt is mondta, hogy a politikai korrektségnek az a funkciója, hogy eltakarja a valóságot, azt, amit a globális erők át akarnak alakítani, hogy ne lehessen megnevezni a kellemetlen pontokat. A globális nyelvben nincsenek olyan kifejezések, amivel le lehet írni a fenyegető veszélyt ami például Magyarországra leselkedik – tette hozzá.
A választók nem szeretik a gyűlölködő politikusokat, de érdemes elmondani, hogy a faji gondolat alapvetően egy nyugat-európai és transzatlanti jelenség, ha volt is nálunk korábban rá példa, akkor is marginális volt; ezzel szemben Nyugat-Európában és a tengerentúlon komoly hagyományai vannak. A magyar nem fajokban gondolkozik, mindig multietnikus környezet volt hazánkban, hiszen sok nemzet él együtt. A magyarok nem kirekesztők, de van egy civilizációs küzdelem, amiben mi európaiként és magyarként elutasítjuk, hogy valaki más idegen kultúrát teremtsen itt – magyarázta Lánczi Tamás.
Lánczi Tamás szerint ha Magyarországra nagy számban betelepítenek idegen kultúrájú nemzetiségeket, az már nem bevándorlási, hanem együttélési probléma, a mindennapok része lesz.
Egy idő után azt fogjuk érezni, hogy nem mi integrálunk, hanem minket kezdenek el a „jövevények” integrálni. Látható, hogy ezt egyetlen nyugati országban sem tudják kezelni – mondta.
A magyarok kétharmada elutasítja a bevándorlás erőltetett és kényszerített formáját, a kerítést 80-90 százalék támogatja: óriási többség áll a kormány migrációs politikája mögött, a kérdés, hogy az ellenzéki pártok le tudják-e szeletelni és fel tudják-e morzsolni – jelentette ki Lánczi Tamás.
Olyan pártok, amelyeknek valódi támogatottsága minimális, saját erővel nem lennének képesek fennmaradni, ha nem lennének mögöttük külföldi adományozók – mutatott rá a szakértő. Ezek a pártok olyan súlytalanok, hogy nehéz bármelyiket is kiemelni, ezért nem is beszélt róluk Orbán Viktor – mondta Lánczi, hozzátéve, hogy ugyanakkor a mögöttük álló erők óriásiak. „Dávid és Góliát harca zajlik” – fogalmazott Lánczi Tamás.
