Lakásvásárlási láz Szerbiában

Hírek Virág Árpád
Déli szomszédunkban az ingatlanvételt tekintik a legbiztosabb befektetésnek, ennek következtében pedig az árak is szédületesen emelkednek.

Belgrádban, de Újvidéken is sorra dőlnek meg az értékesítési rekordok. Nemrégiben arra a hírre kapta fel a fejét a szerb közvélemény, hogy a Száva mellett elhelyezkedő, egyesült arab emírségekbeli befektetéssel épülő Belgrád Víziváros (Belgrade Waterfront) egyik tömbjében 10 068 eurós (mintegy 3,8 millió forint) négyzetméteráron kelt el egy 144 négyzetméteres lakás. Azonban nemcsak a monumentálisra tervezett új negyedben van drágulás, hanem a főváros más részeiben is. Vračarban például közel négyezer euróért adják az otthonok négyzetméterét (a régiekét is), és az árak szintén felfelé ívelnek Újvidéken, ahol az újabb építésű, a városközponthoz közeli ingatlanok esetében sem lepődik meg senki a háromezer eurót meghaladó ellenérték hallatán. Különösen a kisebb lakások (a garzonok és a másfél szobásak) esnek ebbe a kategóriába.

Belgrád Víziváros újonnan felépített lakóházaiban egyébként 4000 euró körüli az átlagos négyzetméterár, egész Belgrádban pedig a régi és az új otthonok esetében 1740 – ez csaknem 20 százalékkal haladja meg a bukaresti és 35-tel a szófiai átlagárat.

Tovább drágul

Szerbiában bevett gyakorlat, hogy a válságos időkben az emberek leginkább ingatlanba fektetik a pénzüket. Jelenleg is ezért drágulnak a lakások – jelentette ki a napokban Nenad Đorđević, a szerb Ingatlanklaszter igazgató bizottságának az elnöke. Mint mondta, a lakásárakat egyértelműen az 1,7 milliós lélekszámú Belgrád és a félmillióhoz közelítő Újvidék növeli országos szinten, más településeken ugyanis nem ment végbe erőteljesebb változás – némi drágulást feljegyeztek még Nišben és Szabadkán. Az év végéig további legalább húszszázalékos ugrás várható a szakember szerint. Az árak a pandémia első esztendejében és tavaly lőttek ki, amikor tízéves csúcsot ért el a kereslet, most pedig az orosz–ukrán háború és a gazdasági következményei élénkítik a szerbiai piacot. Így volt ez az 1990-es évek délszláv háborúi idején is – emlékeztetett a klaszter vezetője. Hozzátette: a drágulást (akárcsak más országokban) jelentősen fokozza az építőipari anyagok ellenértékének és a szállítási költségeknek a növekedése.

Kedvező feltételek

A Köztársasági Földmérő Intézet (RGZ) adatai is arról tanúskodnak, hogy robusztus bővülést jegyez évről évre a szerb ingatlanpiac. Míg 2020-ban 4,1 milliárd euróban határozták meg a teljes értékét, addig tavaly már 6,5 milliárdban, ami csaknem 60 százalékos növekedésnek számít. A piacon az árakat az új, modern lakóházak növekvő száma, a lakások nagyobb értéke is húzta fölfelé, és az idén már az első negyedévben 6-7 százalékos volt a drágulás.

A Szerb Nemzeti Banknak és a Szerbiai Bankok Egyesületének az adatai szerint a lakáshitelek iránti igény is folyamatosan erősödik déli szomszédunkban. Tavaly összesen 630 millió euró értékben adósodtak el polgárok ingatlanvétel miatt a pénzintézeteknél. A teljes tartozás elérte a 4,52 milliárd eurót, ez bő 16 százalékos állománygyarapodást jelent a 2020 végi számokhoz viszonyítva. Ami a leginkább hozzájárulhatott a hitelek iránti érdeklődés növekedéséhez, az a kötelező letét (az önrész) értékcsökkenése: ez a korábbi 20 helyett ma már csak 10 százalékot tesz ki.

A kölcsönök, illetve a törlesztőrészletek drasztikus változására azután sem lehet számítani, hogy a belgrádi jegybank az irányadó kamatot másfélről két százalékra emelte a múlt héten. Az éves infláció áprilisban 9,6 százalékos volt, így most még bőven megéri fix kamatozású hitel segítségével lakásba fektetni a családi tőkét – mutatnak rá az elemzők.

(Borítókép: Belgrade Waterfront)

További híreink