A statisztikák szerint egyre kevesebben hagyják el Magyarországot, miközben egyre többen visszatérnek. 2017-ben mintegy 25100 magyar állampolgár távozott külföldre, ez pedig 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Szintén tavaly 18 és félezer korábban kivándorolt magyar állampolgár tért vissza; csaknem 9 százalékkal többen jöttek haza, mint 2016-ban.
A legkevesebben Magyarországról vándoroltak ki
Az ENSZ adatai szerint a magyarok 6, a románok 17,5, a horvátok 20,4 a portugáloknak pedig a 22,3 százaléka él egy másik országban. Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett, már a világgazdasági válság előtt is rendkívül rossz állapotban volt Magyarország gazdasága, a munkanélküliségi ráta magas volt, vagyis már a válság előtt megindult a kivándorlás Magyarországról.
„Most, nyolc éves kormányzást követően a magyar gazdaság olyan állapotba került, hogy a kivándorlás mérséklődött, tehát egyre kevesebben hagyják el Magyarországot; a régiós adatok alapján a legkevesebben Magyarországról vándoroltak ki” – magyarázta a politológus.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy látja, a magyar társadalomnak nagyon alacsony a mobilitása, azonban amint megnyílt a külföldi munkaerőpiac, sokan úgy vélekedtek, hogy ha már amúgy is költözni kell a munka miatt, akkor elmennek Ausztriába, Németországba vagy más egyéb országokba. Egy ideig kedvezőtlen volt a gazdasági helyzet is Magyarországon, ami összességében az elvándorlást eredményezte.
Deák Dániel erre úgy reagált, hosszú évekbe telik, amíg valaki úgy dönt, hogy elhagyja az országot. Az uniós csatlakozást követően slágertémává vált, hogy diákok külföldön tanulnak, vagy éppen ott nyitnak vállalkozást. Akik úgy határoztak, hogy elhagyják az országot, nagyrészt Ausztriába, Németországba költöztek, aminek többek között az is lehet az oka, hogy Magyarországon viszonylag sokan tanulnak németül.
A gazdaság teljesítménye lehet a vonzóerő
Deák Dániel szerint a kérdés az, hogy a magyar gazdaság teljesítménye mennyire lehet vonzó azoknak, akik korábban elhagyták az országot. A számok alapján látható, hogy egyre kevesebben hagyják el az országot, mert az emberek a hétköznapi életükben is érzékelik a gazdasági eredményeket, amelyeket sokáig csak a statisztikákban voltak jelen – mutatott rá.
„Más országban is láthatunk már erre utaló eredményeket, például a lengyeleknél is tapasztalható, hogy egyre többen mennek vissza” – fejtette ki.
Külföldön sincs kolbászból a kerítés
Németh Dávid hozzátette, nagyon sok tényezőn múlik, hogy ki hova megy, vagy ki marad otthon. Ezek közé tartozik például a keresetek mellett az is, hogy mennyibe kerülnek az alapvető élelmiszerek, a ruházati termékek, vagy a tartós fogyasztási cikkek. Ezek mellett az sem mindegy, hogy mennyibe kerül a lakhatás, milyen a környezet, az egészségügyi ellátórendszer vagy éppen a tömegközlekedés.
A Figyelő főmunkatársa erre úgy reagált, látszik, hogy a reálbérek és az életszínvonal is jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. Kijelenthető, hogy most jobb Magyarországon élni, mint nyolc évvel ezelőtt, ugyanakkor felhívta a figyelmet: ha Londonba kiköltözik valaki, hiába keres sokat, a lakhatási költség elképesztően magas.
Úgy folytatta, a Londonban élők, ha lakást akarnak vásárolni, akkor lottót kellene nyerniük, máskülönben esélyük sincs rá. Egy külvárosi tízemeletes ház tetején egy lakás ára több százezer fontra tehető. A szakértő szerint általában az a tapasztalat, hogy a fiatalok csak pár évre mennek Nyugat-Európába dolgozni, tapasztalatot szereznek, jelentősen fejlődik a nyelvtudásuk, továbbá, ha többen laknak együtt, össze tudnak spórolni annyi pénzt, amennyiből Magyarországra visszaérkezve el tudják kezdeni az itteni életüket.
A béremelés tovább mérsékelheti a szakemberek elvándorlását
Közben a hazai oktatás azzal szembesül, hogy a külföldi piacra képzi ki a munkaerőt. A Figyelő főmunkatársa ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: a Nyugat-Európai cégek annyira vadásznak a szakemberekre, hogy sokszor a nyelvtudás sem elvárás, azt is vállalják, hogy megtanítják a nyelvet a munkásoknak. Deák Dániel úgy látja, ennek kiküszöbölésében a béremelés segíthet.
Az elmúlt időszakban ez már megindult, az egészségügyben is nagyon komoly bérfejlesztés történt, ami megállíthatja a szakképzett emberek elvándorlását – mutatott rá. Szerinte továbbra sem lehet azt mondani, hogy tökéletes a helyzet, azonban sokkal jobb, mint pár évvel ezelőtt. Biztatóak a jelek, és ha tovább folytatódik a béremelési program, amelyet a kormány az elmúlt években elkezdett, van rá esély, hogy megállítsák az elvándorlást és a szakképzett munkaerő Magyarországon maradjon.
Borítófotó: pensum.hu
