Az építőipari termelés volumene 2020 júniusában a nyers adatok szerint 15,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületeké 14,2 százalékkal, az egyéb építményeké 17,5 százalékkal.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a májusihoz mérten 6,2 százalékkal emelkedett.
Az építőipar termelői árai a II. negyedévben 7,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A koronavírus okozta járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása júniusban az építőipar egészére nézve jelentős volt – írja a KSH.
Elemzők szerint az építőiparban megindult a kilábalás, de továbbra is jelen van a bizonytalanság a koronavírus várható második hulláma miatt.
Elemzők szerint túljutott az iparág a járvány nehezén
A Központi Statisztika Hivatal (KSH) csütörtökön tette közzé, hogy az építőipari termelés volumene 2020 júniusában a nyers adatok szerint 15,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a májusihoz mérten 6,2 százalékkal emelkedett.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makogazdasági elemzője az MTI-nek küldött elemzésében kifejtette, a júniusi adatok alapján megindult a kilábalás az építőiparban is, ugyanakkor a tavalyi magas bázistól még így is jelentősen elmaradt az ágazat teljesítménye. Kedvezőtlennek nevezte, hogy a szerződésállomány továbbra is érdemben elmarad a tavalyi szinttől, amely lassú talpra állást vetít előre. Az ágazati kilátások egyik kulcskérdése, hogy lesz-e második hullám, amely jelentős bizonytalanságot visz a vállalati beruházási döntésekbe, ezáltal további projekteket halaszthatnak vagy függeszthetnek fel a cégek – jegyezte meg.
Molnár Dániel szerint a következő időszakban kiemelten fontos lehet a bizalom és a kereslet helyreállítása az ágazatban, amelyhez hozzájárulhat a rozsdaövezetekre vonatkozó kedvezményes áfakulcs, illetve a kormányzat beruházásösztönző programjai.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy más iparágakhoz képest a koronavírus miatt tavasztól életbe lépett korlátozások az építőipart alapvetően kevésbé érintették, a visszaesés mértéke a több ágazattal összehasonlítva továbbra sem drámai.
A Tarékbank vezető elemzője szerint a rendelésállományok alapján továbbra sem látszik érdemi probléma, az épületeknél továbbra is nő az állomány, csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan. Ebben az alágazatban a kormány gazdaságélénkítési céllal új beruházásokat indíthat a kereslet stabilizálása érdekében – hangsúlyozta.
Horváth András szerint, ha hosszabb távon nem történik meg a várakozásoknak megfelelő, V-alakú gyors helyreállás, akkor keresleti oldalról érheti majd negatív hatás az építőipart a vásárlóerő elhúzódó csökkenése miatt, ami elsősorban a lakásberuházásokat, a magánépítkezéseket és a felújításokat húzhatja vissza. A jelentősebb volument képviselő üzleti és ipari célú beruházások az eredeti menetrend szerint zajlanak, és hosszan elhúzódó válság nélkül ebben nem is várható szerinte érdemi változás.
(Borítókép: Dolgozók a Torda-szigetnél épülő torkolati műtárgy építésén Vének térségében 2020. augusztus 11-én. (MTI/Krizsán Csaba)
