A közétkeztetési rövid ellátási lánc alkalmazása lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült, helyi ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára – mondta az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a napokban egy szakmai rendezvényen. Erdős Norbert emlékeztetett: 2022-től hatvan-, 2023-tól pedig már nyolcvanszázalékos arányban kell az új eljárásnak megfelelően beszerezni a termékeket. Ez szerinte kellő felkészülési időt biztosít a konyháknak az átállásra.
„Az intézkedéssel elérhetjük a vidéken élők életszínvonalának a javítását, valamint a magyar emberek jó minőségű, megbízható élelmiszerekkel történő ellátását”
– tette hozzá a politikus.
Új fogalom
Az intézkedést már csak azért is érdemes alaposan szemügyre venni, mert naponta másfél-két millió ember kapja reggelijét, ebédjét, uzsonnáját vagy éppen vacsoráját közétkeztetés formájában. A törvény nevesíti is az oktatási, a szociális, az egészségügyi és a bentlakásos intézményeket, valamint a táborokat és az egyes munkahelyeket.
De mit is jelent a közétkeztetési rövid ellátási lánc kifejezés?
A jogi megfogalmazás szerint azt, hogy az ételkészítéshez élelmiszereket biztosító termelő és a főzőkonyha üzemeltetője között az ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő, például egy nagykereskedő, egy disztribútor vesz részt. A kabinet rendelete értelmében a metódust a közétkeztetési közbeszerzési eljárásokban kell alkalmazni. Az így megkötött szerződések legfeljebb két évre szólhatnak, s maximum ugyanennyivel hosszabbíthatók meg. A nyertes kiválasztásakor az ajánlatkérő értékelési szempontként figyelembe veheti például azt, hogy milyen hosszú az ételkészítés és a tálalás helye közötti szállítás ideje, vagy hogy a beszállított élelmiszereknél mekkora az ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó produktumok aránya. Előnyt élvezhet továbbá az a szolgáltató, amelyik vállalja a diétás étkeztetés biztosítását.
A szakma véleménye
„Az állam joggal várja el, hogy a jelentős – bár reálértéken az elmúlt éveket tekintve csökkenő –, részben általa finanszírozott közétkeztetési rendszerben a kívánt minőségű, valamint a környezeti fenntarthatóságot támogató, rövid ellátási láncon keresztül biztosított élelmiszereket használják fel”
– nyilatkozta a Figyelőnek a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) az elnöke. Zoltai Anna elsődlegesen arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó rendelet egyelőre csak a közbeszerzési szerződéssel szabályozott közétkeztetési szolgáltatásra vonatkozik. Így a fogyasztóknak körülbelül a harminc százalékát érinti majd.
A szakember ugyanakkor több fontos aspektusra is rámutatott; például arra, hogy az elmúlt években elterjedt a konyhakész, tisztított áruk alkalmazása a szektorban. A tisztítóüzemek, amikor lehetőségük van rá, hazai elsődleges produktumot vásárolnak fel és tisztítanak. Ám költséghatékonysági okokból nagykereskedőn keresztül értékesítik a terméküket a közétkeztetőknek – magyarázta. Meglátása szerint ebben az esetben teljesül a jogalkotói szándék, hiszen Magyarországon megtermelt alapanyagról van szó, viszont a rövid ellátási lánc fogalomrendszere miatt ezek az egységek mégis kiszorulnak a hatvan-, illetve a nyolcvanszázalékos beszerzési keretből.
Felvetette továbbá, hogy számos elsődleges mezőgazdasági termék esetében az ország éghajlati adottságai, valamint a tárolási lehetőségek okán csak korlátozottan biztosítható az egész éves rendelkezésre állás. A Közszöv 2019-es adatai alapján a közétkeztetésben
csak megközelíteni tudta a hatvan százalékot a hazai termelésű burgonya, fejes káposzta, karalábé és vöröshagyma aránya.
A fennmaradó részt tekintve importra volt szükség az előbb említett okokból, és kétségesnek tartják, hogy ezen tudnak változtatni. Meglepő, egyben szomorú adat, hogy például fokhagymából mindössze tizenöt százalékban tudtak hazait felhasználni, mivel drasztikusan lecsökkent a termelők száma.
Zoltai Anna arról is beszélt: szem előtt kell tartani, hogy a kistermelők az elsődleges élelmiszereket az időjárási körülményektől függően az esztendő egy adott szakaszában takarítják be, amely sok esetben a nevelési-oktatási időszakon kívül esik, a tartósítási megoldások pedig limitáltak. Emellett a kézműves jelzővel illetett produktumokat a nagy tételben kapható társaiknál gyakran lényegesen drágábban árulják, így azokat a csökkenő reálértéken finanszírozott közétkeztetés nem vagy csak kismértékben képes befogadni – jegyezte meg.
A Közszöv elnöke megoldási javaslataik között szorgalmazta a közétkeztetés rendszerének strukturális átalakítását, egy piaci alapú működési elv kidolgozását, valamint duális étlap bevezetését. Egyúttal kezdeményezte a vonatkozó kormányrendelet egyértelmű alkalmazását segítő útmutató kiadását az Agrárminisztériumnál.
Hungast
„A jogalkotó szándéka teljesen egyértelmű, a céljaival, credójával a legteljesebb mértékben azonosulni tudunk. Annál is inkább, mert mi már évekkel ezelőtt elindítottuk a Hazai alapanyagok a magyar menzán (HAMM) programunkat.” Ezt már a közétkeztetés területén piacvezető Hungast-csoportnak a tulajdonosa, a George’s Venture Capital Zrt. közölte a Figyelő érdeklődésére. Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója hangsúlyozta: a cég számára már korábban is alapvető fontosságú volt, hogy magyar beszállítók termékeit használja, népszerűsítse. Lényegesnek tartják ugyanis, hogy a fogyasztóik megismerjék a magyar alapanyagok választékát, és tudatában legyenek az egészséges élelmiszerek egészséges életmódot támogató összetevőinek. Azt vallják: a hazai fogyasztói ízlésvilágot csakis a honi alapanyagokból készült fogások elégítik ki maximálisan.
„Tehát nekünk – szinte egyedüli vállalatként a szektorban – már eddig is kifejezett célunk volt, hogy az ellátási láncok a lehető legrövidebbek legyenek, mert ez egyaránt jelenti a frissességet, a környezetünk védelmét és természetesen a magyar munkaerő hozzáadott értékét, szaktudását” – folytatta a szakember, hozzátéve: e törekvésüket érvényesítik akkor is, ha számos esetben az importtermékek olcsóbbak, mint az országhatáron belül fellelhető társaik.
Nem tartja egyébként kizártnak, hogy az említett programjuk is hozzájárult ötletszinten a kormány rendeletéhez.
Enyedi Csaba ugyanakkor egyetért azzal, hogy a részletszabályok, gyakorlati útmutatók kiegészítésként még jól jöhetnek, mert azok segítségével az érintett szereplők megfelelően, életszerűen alkalmazhatják a regulákat. Ezekre már csak azért is szükség van, mert azt tapasztalják, hogy úgy a szolgáltatók, mint a szakmai szervezetek között élénk vitákat szül az előírások megfelelő értelmezése.
Arról is kérdeztük a cégcsoportot, milyen kihívásokkal kell szembenézniük ma a közétkeztetőknek. Erre válaszul a kommunikációs igazgató egyebek mellett a munkaerőhiányt és az alapanyagár-növekedést említette. De idesorolta a betarthatatlanul leredukált sótartalmi beviteli értékeknek való megfelelést – az óvodások napi háromszori étkezésére például összesen két gramm só juthat, ami éppen tíz dekagramm kenyér sótartalma –, valamint a speciális étrendet igénylők számának a drasztikus ütemű növekedése miatti többletköltségeket is.
A cikk a Figyelő hetilap október 21-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Diákok az egyik kecskeméti menzán. Megérdemlik a jó minőségű ételt (Ujvári Sándor, MTI)
