Trippon Mariann, a pénzintézet vezető elemzője jelezte: az első negyedévben a vártnál jobban teljesítettek a fejlett gazdaságok, az euróövezet – az első becslés alapján – elkerülte a visszaesést, és az amerikai gazdaság alapfolyamatai is erősek maradtak. Az év további részében azonban a gyengülő globális kereslet, a monetáris szigorítások időben késleltetve megjelenő hatásai, az újranyitás felpattanását követően visszafogottabbá váló kínai gazdasági aktivitás és az amerikai bankpiaci feszültségek hitelezési feltételekre gyakorolt negatív hatása fékezőleg hat a növekedésre. Az Egyesült Államok a második félévben egy rövid recessziós periódust is átélhet. A globális GDP-növekedés üteme így idén a tavalyi 3,2 százalékos szintről 2 százalék alá süllyedhet, a fejlett gazdaságokban pedig csupán 1 százalék alatti bővülés várható.
Enyhül az inflációs nyomás
A kínálati oldalon a feszültségek további oldódása, a gyengébb kereslet, illetve a globális energia- és élelmiszerárak korrekciója nyomán mind az euróövezetben, mind a tengerentúlon érdemben mérséklődött a fogyasztói árindex. Az árindexek süllyedése a következő hónapokban is folytatódhat, szintjük azonban még mindig érdemben meghaladja a jegybanki inflációs célokat. A jegybankok számára a fő prioritás továbbra is az infláció elleni küzdelem marad – jelezte Trippon Mariann. A nagy jegybankok szigorítási periódusa az év első hónapjaiban is folytatódott, időben azonban már igen közel vagyunk a kamatciklus tetőzéséhez. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed májusban még újabb 25 bázisponttal, 5-5,25 százalékra emelte az irányadó kamatsávot, ám, ha a beérkező friss adatok nem okoznak negatív meglepetést, az Egyesült Államokban ezen a szinten lezárulhat a szigorítási ciklus. A Fed-nél az első kamatcsökkentésre legkorábban az év végén, nagyobb eséllyel viszont csak 2024 első negyedévében kerül sor. Az EKB ebben a hónapban szintén 25 bázisponttal emelte meg irányadó kamatát (a refinanszírozási ráta így 3,5 százalékon áll), a sajtótájékoztatón a közös európai jegybank első embere egyértelművé tette, hogy további lépésre vagy lépésekre készülnek.
Az év második felében jöhet a kilábalás Magyarországon
Itthon az első negyedéves GDP első becslését május közepén publikálja a KSH, az eddig rendelkezésre álló havi adatok megerősítik, hogy a gazdaság recesszióban maradt. Az idei évet két ellentétes időszak kettőse határozza meg: 2023 első felében még visszaeső növekedéssel számolnak a CIB Bank szakértői, majd nyár közepétől megindulhat egy lassú, fokozatos kilábalás. Az év egészében így elkerülhető a recesszió, de az éves növekedési ütem mindössze 0,5 százalék lehet – mondta a CIB vezető elemzője. A fogyasztás és a beruházások visszaesését a nettó export csak részben tudja ellensúlyozni: 2024-ben ugyanakkor újra dinamizálódhat a gazdaság. A háztartások fogyasztása a CIB előrejelzése szerint visszaesik 2023-ban annak ellenére, hogy a munkaerőpiacon csak mérsékelt romlás várható. A reálkeresetek csökkenése, a megélhetési költségek emelkedése, a magas kamatszint és a bizonytalanabb kilátások érdemi alkalmazkodást indítottak el a háztartási szektorban. A költségvetési kiigazítási kényszer és az EU-források csúszása a fiskális/kvázi fiskális beruházásoknál egyértelmű visszaesést eredményez, míg a vállalati szektor beruházásait a gyengülő keresleti környezet, a költségoldali sokkok, az emelkedő finanszírozási költségek fogják vissza. A fogyasztási és beruházási célú import mérséklődése és az energiahordozók áraiban mutatkozó érdemi korrekció jótékony hatással bír az ország külső egyensúlyi pozíciójára. A folyó fizetési mérleg hiánya már a tavalyi negyedik negyedévben stabilizálódott, az idei év első hónapjainak külkereskedelmi és folyó fizetésimérleg-adatai pedig már egyértelmű fordulatot mutatnak. A GDP-arányos folyó deficit így 8,1-ről 4 százalék közelébe süllyedhet.
A nyár közepére csökkenhet 20 százalék alá az infláció
A gazdasági visszaesés fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzik. A munkanélküliségi ráta a tavalyi év második negyedévében érte el mélypontját – 3,2 százalékon –, majd lassan, fokozatosan feljebb araszolva átlépte a 4 százalékot. A legutolsó, márciusi adat szerint a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékon stabilizálódott, miközben a foglalkoztatottak száma mintegy a 4,7 millió fő maradt. A jelenlegi szintről további, jelentős emelkedésre nem számítanak a CIB elemzői, sőt, az év második felében újra lejjebb csúszhat a munkanélküliségi ráta. Kissé hosszabb időtávra előre tekintve a magyar gazdaságot tartósan a munkaerő-hiány jellemezheti. Az év első két hónapjában a nemzetgazdaságban 16 százalékkal emelkedtek a nominális keresetek. A munkaerőpiac feszessége valamelyest enyhült, a munkaerőért folyó verseny azonban továbbra is jellemző, így az idei évben a bérminimum emelésével párhuzamosan a nettó nemzetgazdasági keresetek 15 százalék körüli ütemben emelkedhetnek. A mérséklődő infláció a munkáltatókra nehezedő nyomást is enyhíti, így 2023-ban nem várhatók – 2022-höz hasonló – év közbeni, nagymértékű bérkorrekciók. Áprilisban az éves fogyasztói árindex 24 százalékon állt. Az infláció tehát a 25,7 százalékos csúcsról fokozatosan szelídül, szintje azonban még rendkívül magas. Az infláció mérséklődését a globális folyamatok mellett a belső kereslet mérséklődése is egyre inkább támogatja. A fogyasztói árindex július-augusztusban csökkenhet 20 százalék alá, decemberre az éves fogyasztói árindex újra egy számjegyű lehet. Éves átlagban azonban így is 18,5-19 százalék közötti pénzromlási ütemet várnak a CIB Bank elemzői, az inflációs cél elérése optimális esetében 2024 végén következhet be.
Csökkent a sokkok esélye, de a sérülékenység maradt
Az ország kockázati megítélésének pozitív változásával párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) áprilisban elkezdte felkészíteni a piacokat a monetáris lazításra: a monetáris tanács a kamatfolyosó szűkítéséről döntött. Az alapkamat 13 százalékos szintjének változatlanul hagyása mellett a kamatfolyosó teteje 25-ről 20,5 százalékra csökkent: ez effektív kamatcsökkentést természetesen nem jelent, de egyértelműen jelzi a tanács irányultságának változását. A döntéshozók szerint a feltörekvő piacok kedvezőbb általános megítélése, a csökkenő európai energiaárak, valamint a Fed és az EKB kamatpályájára vonatkozó várakozások mellett a hazai állampapír- és devizapiac stabilitása, az EU-s tárgyalások fejleményei, illetve a folyó fizetési mérlegben érzékelhető fordulat járult hozzá a kockázatokkal kapcsolatos vélekedés változásához. A rendkívül magas infláció miatt a 13 százalékos alapkamat módosítása természetesen még jó ideig nem lesz napirenden, ám a kockázati megítélés trendszerűen javul, a következő ülések valamelyikén megindulhat a 18 százalékos egynapos betéti kamat lefaragása. Az első betétikamat-csökkentésre májusban-júniusban kerülhet sor: a CIB szakértői szerint az alapkamat és az egynapos kamat a negyedik negyedévben érhet újra össze, év végére az irányadó kamat 10,5-11 százalék körüli szintre mérséklődhet. A CIB Bank szakértői idén december végére 385-ös euró/forint árfolyamot jeleznek előre, az addig hátralévő időszakban pedig jellemzően a 370-400 közötti sávban mozoghat a keresztárfolyam.
Borírtó: illusztráció/ Fotó/ Getty Images
