Már az orosz-ukrán háború kitörése előtt a jegybanki célsáv felett volt az infláció Magyarországon, és már ekkor is jelentős problémát okoztak az élelmiszerárak, amelyek átlagos növekedése 11,3 százalékot tett ki – írta a vg.hu, idézve Regős Gábort, a Makronóm Intézet szakmai vezetőjét. Február közepén a 2022-es inflációra vonatkozó elemzői konszenzus 6,25 százalék volt, most 14,6 százalék a várakozás, a pénzromlás üteme pedig novemberben (ez a legutolsó mért adat) 22,5 százalékon zárt – húzta alá a szakértő, hozzátéve, hogy a legfontosabb tényező továbbra is az élelmiszerek drágulása, amelynek a mértéke meghaladja a 40(!) százalékot. Ismert, hogy egyes feldolgozott élelmiszerek ára ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt.
Az élelmiszer az orosz-ukrán háború kitörése előtt is drágult, azonban a jelenleginél jóval kisebb mértékben
Fotó: Kallus György / Világgazdaság / Kallus György
A lap kérdésére a szakértő kifejtette, az orosz-ukrán háború és a szankciók az infláció 50-80 százalékáért felelősek, csupán a mérték megítélését illetően térnek el az elemzői vélekedések. A büntetőintézkedések között akad, aminek egyáltalán nincs hatása az inflációra (ilyen egyes személyek kitiltása), ellentétben az enerigaárakkal, amik viszont közvetlenül és közvetve (az élelmiszerek, szolgáltatások drágulásán keresztül) is fokozzák azt.
Az intézkedések hatására egy gazdasági háború alakult ki, amelyben az egyik fél valamilyen lépésére a másik reagál – például az Európába szállított gázmennyiség korlátozásával. Ezt tovább fokozta a pénzpiaci spekuláció, illetve a konfliktus nyomán felfokozott hangulat (gázhiánytól való félelem), így augusztus végére a holland tőzsdén 340 euróért kereskedtek a gázzal – a magyar import ára pedig ehhez igazodik, hívta fel a figyelmet Regős Gábor.
A szakértő szerint az inflációs csúcs a jövő év első félévében várható, 25 százalék fölött, de remélhetőleg 30 százalék alatt alakul.
Borítókép: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap
