Alig több mint kilenc hónap múlva, 2022. november 8-án időközi választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A 435 tagú képviselőház valamennyi székéért és a 100 tagú szenátus 34 helyéért vetélkednek a jelöltek. A választókerületek 2020-as újrarajzolása óta ez lesz az első – az új feltételekkel megtartandó – megmérettetés. A választókerületek ismételt kijelölése az amerikai törvények szerint tízévenként történik. A szövetségi törvényhozó testületek (a képviselőház és a szenátus) tagjai mellett más tisztségek esetében is váltanak, megmérettetik magukat az aspiránsok. Például az USA államainak mintegy kétharmadában választott új kormányzó veszi át a posztot, s nagyjából ugyanannyi államban szavaznak meg főállamügyészeket.
Be nem tartott ígéretek
Már megindultak a találgatások.
A Vox.com portál állítja, hogy a demokraták 95 százalékos valószínűséggel mindkét házban elvesztik jelenlegi többségüket.
Ezt a közhangulattal, a választók véleményével indokolják, akiknek a jelentős része szerint a jelenlegi demokrata vezetés – mindenekelőtt az elnök – nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Joe Biden eddig nem tartotta meg ígéretei nagy részét. Ez is közrejátszhat meglehetős népszerűtlenségében.
A FiveThirtyEight négy nagy tekintélyes közvélemény-kutató – Gallup, Rasmussen Reports, Ipsos, YouGov – adatai alapján január 18-án 42,3 százalékra mérte a Biden elnökségét jóváhagyók, 52,4 százalékra az őt elutasítók arányát az amerikai szavazók körében. Az USA első emberét 2021. március 23-án támogatták a legtöbben, 55 százalékos értékkel. Népszerűtlensége tavaly február elsején volt a legalacsonyabb szinten, azóta folyamatosan nő.
A Poynter Institute külön részlege figyeli, regisztrálja az elnöki ígéreteket és azok megvalósítását. Íme a száraz tények az intézethez tartozó PolitiFact számai alapján. Biden 100 lényeges vállalását vették górcső alá. Ezekből 16-ot teljesített, további 3 esetben kompromisszumos megoldás született. 46-on „dolgoznak”, további 24-gyel az elnök befuccsolt.
Ami a teljesítéseket, a pozitív oldalt illeti, eleget tett fontos vállalásának, és az USA visszatért a globális éghajlatvédelem szempontjából kulcsfontosságú párizsi klímaegyezményhez. Ugyanígy visszaléptette országát az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO). Ugyanakkor a legtöbb – az amerikai belső dolgokra vonatkozó – ígérete teljesítésével elmaradt. Mint a londoni Guardian megjegyzi: sikertelenségéhez hozzájárult, hogy nemritkán saját pártjának az emberei tettek keresztbe neki.
Ez tapasztalható Joe Biden talán legátfogóbb, a belföldnek szóló kezdeményezése, a Build Back Better (jobbat teremtve építsük újjá) fogadtatásában. A milliárd dolláros egészségügyi, gyermeknevelési és klímaváltozás-gátló megacsomagtervet Joe Manchin nyugat-virginiai demokrata szenátor tavaly karácsony előtt nyilvánosan megfúrta. Ezzel tovább növelte az amúgy is megosztott pártban a progresszívek (a pakk támogatói) és a konzervatívabb irányzat közti szakadást. S hogy még tovább romoljon a helyzet, Manchinhez de facto Kyrsten Sinema arizonai demokrata szenátor is csatlakozott.
Összefoglalva: a három legfontosabb terület (a Covid–19 elleni fellépés, a gazdasági helyzet és a külpolitika) közül – legalábbis eleddig – egyik esetében sem sikerült az elnöknek lényeges előrelépést felmutatnia. A vírushelyzet most, január vége felé rosszabb, mint valaha, a napi fertőzésszám rekordot dönt, és soha nem volt annyi amerikai kórházban, mint manapság.
Gondok a bel- és külpolitikában
Négy évtizede nem látott szintre ugrott a pénzromlás mértéke. Ami kiváltképp nyugtalanító és a jövőre nézve elgondolkodtató: az ipari termelői árak inflációt meghaladó növekedési üteme. És amit az ilyesmihez hozzá nem szokott amerikaiak kiváltképpen fájlalnak: az (élelmiszer)üzletek üres polcai. Ezt a kormánypárti politikusok a semlegesebben, ártatlanabbul hangzó „supply chain disruptions” (zavarok az ellátási láncban) szócsoporttal próbálják elkenni. Bizonytalan a gazdaság, a zöldítést ígérő adminisztráció viszonya az energiahelyzethez. Az európai földgázellátási gondok, az újjáéledő ázsiai kereslet folytán nő Bidenen a nyomás, hogy engedélyezze új, hidraulikus kőzetrepesztő technológiával működő olaj- és földgázkitermelő kutak nyitását.
Hullámvasutazik az USA gazdasága. Egyszer fel, egyszer le… – írja az Usnews.com portál. A Wharton iskola közgazdászprofesszora, Jeremy Siegel a legnagyobb veszélyt a pénzkiáramlásban látja. A „friss pénz” volumenének két számjegyű százalékos növekedése még alacsony szintű, 2-3 százalékos infláció mellett sem lenne tartható, nemhogy most, amikor az elértéktelenedés üteme 6-7 százalékos. Mindezt súlyosbítja az egyik következmény, az erősödő béremelési nyomás – vélekedik a professzor.
A külpolitikában pedig sehogyan sem tud zöld ágra vergődni a Biden-adminisztráció az ukrajnai helyzettel, nem képes teljesíteni a demokrata külpolitikusok többsége által kitűzött célt, Moszkva sarokba szorítását. És a Kínával való viszonyban sincs áttörés, miközben Washingtonban egyre nagyobb aggodalommal nézik a Kreml és Peking egymáshoz való közeledését.
Tegyük hozzá: ezt nem kis mértékben a Kínával és Oroszországgal szemben folytatott amerikai politika gyorsíthatta fel. A szaporodó észak-koreai rakétakísérletek, a Tajvanhoz való ellentmondásos amerikai viszony is beárnyékolja a beígért nagy súlypontáthelyezést az ázsiai csendes-óceáni térségre. Nem beszélve arról, hogy január elsejével elindult a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP), a világ legnagyobb szabadkereskedelmi szervezete, amelyből az előző elnök, Donald Trump miatt maradt ki az Egyesült Államok, átadva a vezetést Pekingnek. Biden nem tervezi megváltoztatni elődje döntését, amivel kapcsolatban egyes elemzők már azt emlegetik, hogy túl sok pontban egyezik a volt és a jelenlegi elnök politikája.
Felkészül Trump és Clinton
Egészében véve Barack Obamához, párttárs exelnökéhez mérten Biden időarányosan valamivel rosszabbul teljesített, míg Trumpnál valamivel jobb eredményt ért el. Ugyanakkor nagyon gyenge támogatottságot élvez. Emiatt is, továbbá feltehetőleg a koránál fogva (79 éves) aligha rúghat labdába a következő, 2024-es elnökválasztáson. Sok elemző azt várja, hogy a demokraták ismét előveszik és elnökjelöltként indítják Hillary Clintont. S nő annak az esélye is, hogy a vörös elefántos republikánusok újra Donald Trumpot küldik a ringbe a kék szamaras demokraták jelöltje, Hillary ellen.
