A Magyarország 20 éve a NATO-ban címmel tartott konferencián a házelnök köszöntőjében kiemelte: szövetségi és nemzeti szinten is képesnek kell lennünk alkalmazkodni korunk biztonsági kihívásaihoz. Az olyan kihívások, mint a déli és keleti periférián tapasztalható válsághelyzetek, az illegális migráció és a terrorizmus, egyre komolyabb feladatok elé állítják a szövetséget és ezen belül Magyarországot is – mutatott rá.
Kövér László hangsúlyozta: az ezeknek való megfelelésnek "nincs alternatívája, ha szavatolni kívánjuk biztonságunkat, és meg kívánjuk őrizni NATO-n belüli érdekérvényesítő képességünket". Ezért is fontos, hogy a szövetségesi szerepvállalás megőrizhesse erőteljes támogatottságát az Országgyűlésben és a társadalom egészében – fűzte hozzá.
Az Országgyűlés elnöke felidézte: magyarok millióiban támadt fel a remény, amikor 1949-ben értesültek arról, hogy a szabad nyugati világ megalakította katonai önvédelmi erejét, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét. Hét ével később, 1956-ban, amikor a Szovjetunió harckocsikat küldött Magyarország ellen, a magyar bizakodás a nyugati világ katonai erejében illúziónak bizonyult, "a reálpolitika illúziókká foszlatta a magyar reményeket" – fogalmazott.
Mint mondta, több mint négy évtizednek kellett eltelnie, hogy 1999-ben, Magyarország NATO-csatlakozásával a reálpolitika valóra váltsa a magyar reményeket.
Kövér László közölte: "Kelet és Nyugat között nem lehet világpolitikai egyensúly katonai egyensúly nélkül, bármiféle katonai egyensúly pedig elképzelhetetlen" a NATO nélkül.
Úgy látja, a hidegháború végét követően történelmi felismerés volt a szövetség részéről, hogy akkor tudja megőrizni létjogosultságát és ütőképességét, ha alkalmazkodik az új realitásokhoz és "kezet nyújt a szovjet és kommunista dominancia alól épphogy felszabadult közép- és kelet-európai országoknak". A NATO átalakulási képességének egyik bizonyítéka a szövetség 1997-es döntése volt, amellyel Magyarországot – Csehországgal és Lengyelországgal együtt, a Varsói Szerződés volt tagállamai közül elsőként – meghívta a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. E tárgyalások lezárása, majd a Magyarország NATO-tagságáról tartott sikeres népszavazás után az ország 1999-ben a szövetség teljes jogú tagjává vált – emlékeztetett.
A házelnök szerint döntő szerepet játszott a NATO-csatlakozási törekvések sikerében, hogy az euroatlanti integráció és a szövetségi tagság kezdettől fogva élvezte a szabadon választott Országgyűlésben képviselt pártok konszenzusos támogatását. A siker azonban feltételezte a NATO-tagság erőteljes társadalmi támogatottságát is – tette hozzá.
Kiemelte: a tagság továbbra is folyamatosan élvezi a magyar társadalom, a magyar törvényhozás túlnyomó többségének erőteljes támogatását. Ez annak is köszönhető, hogy Magyarország biztonsága a NATO-tagság eredményeként minden eddiginél szilárdabb alapokon nyugszik, és a tagság révén Magyarország tevőleges, alakító résztvevője az euroatlanti térségnek, az ország biztonságát érintő fajsúlyos döntéseknek, ami segíti nemzeti érdekeink érvényesítését – vélekedett.
Az Országgyűlés elnöke kitért arra: Magyarország elkötelezettsége a szövetség által képviselt értékek mellett és a közös erőfeszítésekhez tett hozzájárulás egyértelmű elismerésnek örvend a NATO-n belül és azon kívül egyaránt. Magyarország komoly támogatást biztosít a szövetség műveleteihez, és nem kíván csak haszonélvezője lenni a NATO által tagjainak nyújtott biztonsági garanciáknak.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a NATO a történelem valaha volt legsikeresebb katonai szövetsége, és ennek így kell maradnia a jövőben is. Magyarország célja, hogy ne csak megfeleljen a tagságból adódó kötelezettségeinek, hanem túl is teljesítse azokat – magyarázta.
A konferencián – amelyen a diplomáciai testület több tagja is részt vett – az államtitkár azt mondta: története során Magyarországnak szinte mindig egyedül kellett helytállnia vagy rákényszerített szövetségek tagjává kellett válnia, de a NATO-csatlakozás lehetőségével megadatott számára, hogy saját döntése alapján váljon egy szövetség tagjává. Ezért csatlakozott a szövetséghez, amelynek megbecsült tagja kíván lenni a következő években is – jelentette ki.
David Cornstein budapesti amerikai nagykövet megköszönte Magyarországnak, hogy az elmúlt húsz évben megbízható szövetséges volt, és úgy vélte, ez a kötelék a jövőben még szorosabbá válik. Magyarország elkötelezett tagja a NATO-nak, és a magyarok továbbra is támogatják az ország tagságát a szövetségben – mondta.
Úgy látja, ugyanakkor a világ tele van új és összetett kihívásokkal, és ezek között említette az ukrán helyzetet, Oroszország és Kína törekvéseit. A terrorizmus továbbra is kihívás marad, a NATO-nak e tekintetben is egységesnek és ébernek kell maradnia – tette hozzá.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 29 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a második világháború után, 1949-ben alapítottak. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés tartalmazza, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzésére.
Magyarország húsz éve, 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja.
Borítófotó: Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Magyar Atlanti Tanács elnöke (b) és KövérLászló, az Országgyűlés elnöke kezet fog a Magyarország 20 éve a NATO-ban című konferencián az Országházban 2019. március 13-án. Mögöttük érkezik Benkő Tibor honvédelmi miniszter. (MTI/Bruzák Noémi)
