Környezetünktől, szövetségi rendszerünktől nem függetleníthetjük lépéseinket a magunk dolgaiban sem. Az év februárjában kitört háború a létalapját szüntette meg annak termelési szerkezetnek, ami a relatíve olcsó, könnyen beszerezhető orosz energiára, nyersanyagra és a fejlett európai technológiára épült, s évtizedek óta az európai gazdaságstratégia alapja volt. Az energia- és nyersanyagárak már korábban elindult növekedése, majd az orosz agresszióra válaszul hozott szankciók okozta árrobbanás, s nyomában az infláció elszabadulása súlyos terheket, nemkülönben új, évtizedes hatású kockázatokat hordoz, s mégis, Európában, itt kell megtalálnunk a magunk útját.
Kedvezőbb adóságráta az eredetileg tervezettnél
A jövő év bázisát jelentő 2022-es évről elmondható, hogy a pandémiás időszakból való sikeres kilábalásnak, s a kiváló idei első félévi gazdasági eredménynek köszönhetően az éves társadalmi teljesítmény, a GDP idén is megközelítheti az 5 százalékos növekedést. Az adóbevételek – a termelésbővülésnek és az inflációs árbevétel-növekedéseknek tulajdoníthatóan – jelentősen túlteljesülnek. A stabilitási törvény GDP-arányos államadósság követelménye az idei költségvetés makro-pályájánál figyelembe vettnél 2- 3 százalékponttal kedvezőbben, 74 százalék körüli szinten teljesülhet.
A legfontosabb társadalmi programok megvalósultak, sőt a nyugdíjak emelésére és más társadalmi csoportokat érintően további kiadások vállalására is sor kerülhetett. Az államháztartás képes volt elviselni az energiabeszerzés hatalmas terheit. Az uniós programok is honi forrásainkból történő megelőlegezéssel haladtak. Mindez azonban jelentős többletkiadásokkal járt. Ide kapcsolódnak azok a lépések is, amelyek a lakossági és a vállalkozói kör bizonyos szegmenseiben energiaár-kompenzációt, az élelmiszerek lakossági fogyasztás szempontjából érzékeny körében egyes termékekre és az üzemanyagokra hatósági árat, „ársapkát” vezettek be 2021. novemberétől. Az alkalmazás eddigi tapasztalatai alapján érdemes lenne megvizsgálni, hogy az „ársapka” előnyei és hátrányai miként viszonyulnak egymáshoz. Az üzemanyagoknál a megfontolás már elvezetett a rögzített ár megszüntetéséhez.
Az 2022-es finanszírozási többletterhek kialakulásában szerepe volt az Uniós megállapodások aláírása elhúzódásának is. Pénz csak a korábbi fejlesztési ciklushoz, valamint a költségvetésen kívül juttatott támogatások kifizetéseként érkezett, miközben az elhatározott programok haladtak, az ehhez szükséges forrásokat pedig költségvetési forrásokból előlegeztük meg. A 2022-ben beérkező, nagyságrendileg 1600 milliárd forintos összeg kétharmada a költségvetés készítésekor számítottnak, befizetésünk pedig mintegy 600 milliárdot tett ki.
A 2022-es infláció 15 százalékos lehetett
Az infláció éves szinten a korábban vártnál jóval magasabb, éves összehasonlításban 15 százalék közeli lehet, aminek alapvető okai az energiabeszerzés árainak alakulására, a cserearányok romlására, a világkereskedelem logisztikai és beszállítási zavaraira vezethetők vissza. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az év eleji, társadalompolitikai szempontból messze indokolható pénzki-áramlás, az „ársapkák” alkalmazása, a beruházások „túlfűtése” nyomában az építő-ipari kereslet-kínálat elszakadása és a gazdasági versenyképesség hiátusait korrigálni igyekvő támogatáspolitika is hozzájárult a kiadások túllépéséhez és a rekordot döntögető inflációhoz.
Az évközben 4,9 százalékra csökkentett eredményszemléletű hiánynál – a gáztározók feltöltésére a nyári árcsúcson fordított kiadás uniós szabályoknak megfelelő elszá-molása következményeként – magasabb, 6 százalékot valamivel meghaladó lesz az év végén várható érték.
Mindezzel együtt, a végéhez közeledő év teljesítményei azt mutatják, hogy a rend-kívüli körülmények között, ha komoly finanszírozási feszültségekkel is, de tudtuk tar-tani magunkat. Az elkövetkező, minden bizonnyal még nehezebb év feltételei közötti navigáláshoz van mire építeni. Ebben kedvező új adottság, hogy az év utolsó heteiben megszületett az uniós programokkal kapcsolatos magyar megállapodás is, és ezen – 2300 milliárd forintot kitevő költségvetési – forrásokra is lehet már a jövő év tavaszi hónapjaitól kezdve számítani. A megállapodás a pénzügyi impulzuson túl, a befektetői, vállalkozói bizalom erősödése által jelentős lendületet hozhat a gazdaság egészének.
A Költségvetési Tanács a 2023. évi költségvetés ez év nyári készítésekor – mintegy előre vetítve az alkalmazkodás és az alternatív forgatókönyvek szükségességét – erő-södő makrogazdasági kockázatokra hívta fel a figyelmet. A Kormány a 2022 novemberében kihirdetetett vészhelyzeti körülményekre tekintettel rendeleti úton módosítja a 2023-as költségvetést. Ez az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben kisebb – az elemzői várakozásokkal lényegében azonos – 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a háború és az energiakrízis elhúzódó hatásai, a globális növekedés lassulása és az infláció reáljövedelmeket mérséklő hatása következtében.
A módosítás – jórészt az éves szinten változatlanul magas infláció által is hajtott rekordösszegű nominális növekedésével – a GDP 78 ezer milliárdos nagyságrendjével és ennek arányában 3,9 százalékos eredményszemléletű hiánnyal számol. Változatlanul biztosítja a főbb társadalompolitikai célok – így a rezsicsökkentés megőrzése, a családok támogatása, az idősek segítése, továbbá a honvédelmi képesség erősítése és a menekültek támogatása – megvalósítását. Ezeken túl megteremti a lehetőséget az inflációt követő nyugdíjemelésnek, az államadóssághoz kapcsolódó nagyobb kamatnak a finanszírozására.
Követelmény a hiány csökkentése 2023-ban is
A 2023. évi költségvetésben az eredeti célok megvalósítása és az új kötelezettségek teljesítése mellett változatlanul követelmény az államháztartás egyensúlyának javítása, a GDP-arányos államadósság és hiány csökkentése a bevételek növelése és főképp a kiadások visszafogása a takarékosságra irányuló intézkedések révén. Feszültséget jelent, hogy a költségvetési intézmények kiadási előirányzatai a magas infláció ellenére lényegében nem emelkednek, csak az energiaköltségek növekedésének finanszírozására tartalmaz többletet a költségvetés.
Noha a veszélyhelyzeti szabályozás és az Uniós moratórium 2023-ra is eltekint az ún. adósságszabály alkalmazásától, annak követelménye még a zéró közeli társadalmi teljesítmény-többlet esetén is teljesülhet, várhatóan azonban ennél jobban, a GDP-arányos államadósság 70 százalék közelében alakulhat.
Tekintettel, hogy a rendeleti úton történő módosítás változatlanul hagyta a Költségvetési Tanács feladatait, így a testület – a törekvések elismerése és támogatása mellett – indokoltnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy a társadalmi teljesítmény erősen függ a külpiaci folyamatoktól. A mértéktartóan tervezett gazdasági növekedés is akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai mérséklődnek és az egyéb kockázatok sem erősödnek. Amennyiben nem így alakul, a gazdaság teljesítményének szinten maradása, sőt mérséklődése sem kizárt. Erre az esetre is fel kell készülni.
A jövő év második felétől jöhet a kilábalás
A különböző nemzetközi és honi elemzői prognózisok azonban a kockázatok ellenére abban egyetértenek, hogy az államháztartás működésének finanszírozása ezek-ben a rendkívül nehéz években is biztosítható. 2023 első – valószínűsíthetően úgynevezett technikai recessziót hozó – féléve után a jövő év második felében elkezdődhet a kilábalás, s így az éves GDP növekmény már pozitív tartományba kerülhet, s az infláció az év végére egyszámjegyűre csökkenhet. 2024 pedig – az előre haladó európai és honi energia-átállással, a technológia-intenzív ipari termelés térnyerésével, s reméljük a békével – már ismét a kitapintható fejlődésé lehet.
A szerző egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács elnöke
Fotó: Kőhalmi Péter / Figyelő
