Hollik István megjegyezte, az Európai Bizottság újabb beismerő vallomást tett csütörtökön, amikor pontról pontra megpróbálta cáfolni a bevándorlást ösztönző brüsszeli terveket, de inkább csak megerősítette azokat.
A kormányszóvivő kiemelte: Brüsszel állításaival szemben a tény az, hogy az Európai Parlament bevándorláspárti többsége tavaly december 11-én megszavazta a migránsvízumok bevezetését. A határozat értelmében a bizottság március végéig kapott határidőt arra, hogy dolgozza ki a migránsvízum életbe lépéséhez szükséges jogszabályokat – hangsúlyozta. Brüsszel tagadja, de tény, hogy az Európai Bizottság képviselője, Krisztosz Stylianides biztos a migránsvízumról szóló, november 13-i európai parlamenti vitán maga jelentette ki, hogy a bizottság támogatja és március végéig kidolgozza a javaslatot – idézte fel Hollik István.
A kormányszóvivő szerint a bevándorláspártiak szándéka már régóta a migránsvízum bevezetése.
Kitért arra is: Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos 2014-ben azt nyilatkozta, hogy a bizottság elkötelezett az új utak feltárása iránt, különösen igaz ez a humanitárius vízumok kiadására vonatkozó közös megközelítés kidolgozására. Ezért nem meglepő, hogy a bevándorláspártiak mindent megtettek a migránsvízum elfogadtatása érdekében – jegyezte meg Hollik István. Emlékeztetett arra, hogy miután novemberben nem sikerült átvinniük a javaslatot az EP-ben, "teljesen szabálytalanul" ismét napirendre vették, és decemberben átkényszerítették a javaslatot.
Hollik István összegzése szerint Brüsszel a migránsvízummal meg akarja nyitni a kapukat több millió bevándorló előtt, legalizálni akarja a migrációt, és biankó meghívót akar adni a bevándorlóknak. Az unió területén kívül, a tagállamok konzulátusain és nagykövetségein a menedékkérelmi eljárás lefolytatása előtt az EU-ba való beutazásra jogosító vízumot adnának a bevándorlóknak, ez a migránsvízum lényege – magyarázta a kormányszóvivő.
Hollik István kérdésre elmondta: a balkáni migrációs útvonalon a veszélyeztetettség egyenes arányban van Törökország és az unió között kötött megállapodás stabilitásával. Ha a megállapodást a török fél betartja, akkor a balkáni útvonal a kevésbé kockázatosak közé tartozik, a Földközi-tenger térsége sokkal kockázatosabbnak minősül.
Az egyezség ugyanakkor bármikor instabillá válhat, Törökország belpolitikai okok miatt akár fel is rúghatja, bár ennek kicsi a valószínűsége, de egy ilyen eshetőségre is számítani kell – jegyezte meg.
Ha az útvonal újra megnyílik, Magyarország fel van készülve, a határkerítés áll és nagyon rövid idő alatt további rendészeti erőket tudnak odarendelni – jelezte.
További felvetésre azt mondta: a migránsvízum ügyében a bevándorláspártiak látják – ahogy a magyar bevándorláspárti erők is látták az országgyűlési választások közeledtével -, hogy az emberek többsége nem osztja ezt az álláspontot, ezért megpróbálják eltitkolni a saját terveiket.
Arról beszélnek, az illegális migrációt meg akarják szüntetni, de hozzáteszik, hogy legális migrációs útvonalakat akarnak nyitni. A migránsvízum tulajdonképpen ezt a kaput tárná szélesre, újabb meghívót jelentene, rendkívül megkönnyítené az unió területére való bejutást – mondta Hollik István, aki megerősítette a kormány álláspontját: a menedékkérelmi eljárásokat az unió határain kívül, hotspotokban kell lefolytatni.
Borítófotó: Hollik István kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. december 13-án. (MTI/Illyés Tibor)
