A várható termésmennyiséget egyelőre csak tippelni lehet, az azonban látszik, hogy maximum a tavalyi, egyébként nagyon alacsony termésmennyiséget érhetik el az idén a borászok – mondta a Világgazdaságnak Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) elnöke. A múlt évben egyébként 2,94 millió hektoliter volt a magyarországi bortermés. A helyzetet jól jellemzi a Kunsági borvidék helyzete: itt tavaly jó termés volt, az összes magyarországi bormennyiség közel 60 százalékát adta, idén viszont úgy alakult a szüret, hogy a 2023-asnál bő 30 százalékkal kevesebb bor készül. A Kunsági borvidéken egyébként éppen Soltvadkerten volt a legtöbb eső, ott, ahol Frittmann borászata és szőlőtermő területe is van, de ezzel együtt is a tavalyinál 20-30 százalékkal kevesebb bor készülhet az idén.
A többi borvidéken nincs ekkora ugrás a két év bortermése között, aminek az az oka, hogy tavaly – kivéve a Balatonboglári és a hazai bortermelésben elenyésző súlyú Csongrádi borvidéket – nagyon gyenge volt a termés. Így általánosságban elmondható, hogy a legtöbb borvidéken a tavalyit megközelítő, esetleg valamivel nagyobb terméssel számolhatunk, azonban összességében a közepest sem éri el az idei bormennyiség.
Szüret a forróságban
Az évjárat azonban jó lehet, a leszüretelt szőlő cukorfoka a fehérborok alapanyagánál általában magas. A szüretet mindenhol megnehezítette a nagy meleg.
Az Alföldön kézi szüretről már alig beszélhetünk, és nincs is elég ember hozzá, de a gépesített betakarítás sem volt leányálom: a kombájnok nem bírták a forróságot, törtek a verőlécek, sokat kellett állniuk a gépeknek, pedig jót tett volna, ha gyorsabban tudják betakarítani a szőlőt – mondta.
A hatalmas meleg a pincékben is nagy kihívást jelentett: nem bírták hűtőkapacitással, a 35 fokos mustot csak lassabban, nagyobb energiafelhasználással tudták lehűteni. Frittmann arra emlékeztetett, hogy korábban a feldolgozási időszak két és fél hónapig is eltartott, manapság pedig már csak négy-öt hét. A borászatoktól ez jelentős befektetést kíván, például hűtőkbe, tartályokba.
Az olaszrizlinget ezelőtt ötven évvel még október végén szüretelték, ez az elmúlt 10-20 évben szeptember elejére jött előre, idén viszont már augusztus második felében el kellett kezdeni szedni – érzékeltette a Világgazdaságnak Schunk József, a Pécsi borvidék hegyközségi tanácsának elnöke, mit is jelentett idén a korai szüret. A szőlő ugyanis addigra már elérte a teljes érést, amíg még van cukorbeáramlás a bogyókba, azután már nem érdemes a tőkéken tartani a fürtöket, mert elfásodik a kocsány, és leáll a cukorszállítás – magyarázta.
A minőség az első
Ez a teljes érés következett be idén a szokásosnál átlagosan három héttel korábban, és bár a szőlő érési állapotának megfelelő időben kezdték a szüretet, így is előfordult, hogy a párolgás miatt elkezdtek betöppedni a bogyók. Az utóbbi a magyarázata annak, hogy magasak a cukorfokok, de megmaradtak a savak is, viszont kevesebb termett. A Pécsi borvidékre is jellemző, hogy elmaradnak a tavalyi mennyiségtől, de ez a legtöbb borász számára nem baj, mert az első számú kihívás most a minőség, nagy a harc a fogyasztók kegyeiért – tette hozzá.
Az éghajlat-változásra a szőlészetekben is reagálni kell, és az új telepítéseknél, átoltásoknál a szárazság- és melegtűrő fajtákra kell váltani. A kutatóintézetekben folyamatosan fejlesztik az ezeknek a feltételeknek megfelelő új fajtákat. A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete ki is fejlesztett és be is jegyeztetett több ilyet, amelyek ráadásul a lisztharmattal, a peronoszpórával és a szürkerothadással szemben is ellenállók, nem kell őket permetezni egyszer sem.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Varga György
