India 2070-re ígért karbonsemlegességet hétfőn a glasgow-i klímacsúcson, írta az NDTV.
A zéró kibocsátás bejelentése csak egyike a Narendra Modi miniszterelnök által tett öt vállalásnak. A másik négy így hangzik a VG szemléje szerint:
- a nem fosszilis energia kapacitása 2030-ra eléri az 500 gigawatott,
- India 2030-ra energiaszükségletének 50 százalékát megújuló forrásokból fogja fedezni,
- szintén 2030-ig egymilliárd tonnával mérséklik a karbonkibocsátásukat,
- illetve ugyanakkor a gazdaság karbonintezitását is 45 százalék alá csökkentik.
Narenda Modi
Fotó: Atila Altuntas / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency / AFP
A 2070-re ígért karbonsemlegesség azt jelenti, hogy India Kínához képest 10, Amerikához és az Európai Unióhoz képest pedig 20 év haladékot kapott a zéró emisszió eléréséhez.
Eközben Ecuador csaknem felével megnöveli a csendes-óceáni Galápagos-szigetek körül kialakított tengeri rezervátum területét
– jelentette be a glasgow-i klímacsúcson hétfőn a dél-amerikai ország elnöke, Guillermo Lasso.
Galápagos-szigetek
Az 1998-ban 133 ezer négyzetkilométeren kialakított védett tengeri övezet nagyságát 60 ezer négyzetkilométerrel növelik meg, kiterjesztve a védelmet a híres szigetcsoporttól északra elterülő, a Costa Rica-i felségvizekig nyúló Kókusz-hátságra, amely számos veszélyeztetett faj táplálkozó- és költözőhelye.
Az új rezervátum egy részén teljesen betiltják a halászatot, másik részén csak az úgynevezett horogsoros halászatot engedélyezik
– közölte az ecuadori elnök, aki szerint az új tengeri rezervátum „élő laboratóriumként is szolgál majd a tudományos kutatások számára”.
Ecuador együtt akar működni Kolumbiával és Panamával is, hogy az új védett terület biztonságos migrációs folyosót kínáljon a vándorló állatoknak.
Guillermo Lasso azt szeretné, ha a megnagyobbított tengeri rezervátum működtetése fejében a külföldi hitelezők elengednék Ecuador adósságai egy részét, szerinte ez lenne minden idők legnagyobb természetvédelmi célú adósságcsere-ügylete. A több mint 2900 tengeri fajnak élőhelyet kínáló Galápagos-szigeteki rezervátum a világ második legnagyobb védett tengeri területe.
A brazil kormány a glasgow-i klímacsúcs alkalmából a korábbiaknál ambiciózusabb klímacélokat,
a szén-dioxid-kibocsátás radikálisabb csökkentését és az illegális erdőirtás elleni hatékonyabb küzdelmet jelentett be hétfőn.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az eddig ígért 43 százalék helyett 50-nel akarják csökkenteni 2030-ra, és 2060 helyett már 2050-re el akarják érni a karbonsemlegességet.
A kibocsátási vállalások referenciaéve 2005. A hivatalos bejelentést erről a Glasgow-ban hétfőn kezdődött klímakonferencián fogják megtenni – közölte Joaquim Leite környezetvédelmi miniszter brazíliavárosi sajtóértekezletén, amit élőben közvetítettek a glasgow-i brazil pavilonban. Leite november 7-én érkezik a skóciai városba.
A miniszter bejelentése szerint az illegális erdőirtást 2030 helyett már 2028-ra fel akarják számolni.
(Borítókép: Felégetett brazíliai esőerdő Fotó: Getty Images)
