Kommunista péntek

Hírek
Mivel a jó kommunista egész életében valamiféle gyermeki szinten visszamaradott felnőtt képzetéhez hasonlít, a legjobb „kommunistává” a gyermek – vagy a gyermeki lélekkel megáldott, ám a felnőttkor határa felé tartó tanuló ifjúság nevelhető. Ők még nem rendelkeznek kellő rálátással, tudással ahhoz, hogy az emberiség szellemtörténetének e korcs vadhajtását, az ezerfelé elágazó, egzotikus színekben tündöklő, ám egy tőről fakadó, mérgező növényt felismerjék, hát jóízűen fogyasztják annak gyümölcseit.

Vegyük például Greta Thunberg esetét. A 16 éves svéd kislány egy szép napon elhatározta, hogy az iskolai tanórák hallgatása, röpdolgozatok kérdéseinek fárasztó kitöltögetése helyett inkább küzdeni fog. Felhívja majd a figyelmet a klímaváltozás fontosságára. Karinthy halhatatlan kötetében, a „Tanár úr kérem”-ben fogadja meg a diák, mikor felkészületlenül felelnie kell matekból, hogy inkább beáll matróznak Fiumében. Csakhogy Greta meg is tette, amit elhatározott. Tavaly szeptemberben az iskolai órák helyett transzparensekkel vonult a svéd parlament elé, hogy felhívja a figyelmet a klímavédelem fontosságára. A szeptember 9-i választásokig mindennap, azóta minden pénteken valamiféle demonstrációt hajt végre, hogy a svéd kormány csökkentse a széndioxid-kibocsátást.

Ahelyett, hogy szegény gyermeket már az első napon visszazavarták volna az iskolapadba, ahogyan azt életkora és – cselekedeteiből is látható – a körülmények csekély ismerete is indokolttá teszi, a globalista mozgalom forgószélként kapta fel a jobb sorsra érdemes iskolást. 

Alig három hónapon belül ez az Asperger-szindrómás lányka (a maoista-posztmarxista világmozgalom beteges élvezettel csüng a bármilyen diszfunkcióban, elváltozásban szenvedő embereken, biodíszletként mutogatva őket cinikus „humanizmusa” igazolásaként) már az ENSZ klímakonferenciáján adott elő. Ne feledjük, Jeanne d’Arc is 16 éves volt – kitűnő PR- fogás egy ilyen korú kislány.

A szerencsétlen Gretát azóta még Nobel-békedíjra is jelölték.
Mozgalmából a törvénytelen, senki által meg nem választott, ám világuralomra törő, zavaros eszmeiségű, liberális think-thank-ek, unatkozó milliárdosok és médiabirodalmak tömeghisztériát, péntekenként zajló szeánszot kreáltak az elmúlt fél évben. Péntekenként az iskolások rendre kivonulnak az osztálytermekből és kínos etikett szerint tüntizgetnek a globális beruházók jóvoltából, a globális média támogatásával a globális felmelegedés ellen. 

Theresa May brit miniszterelnök és több német politikus is – szelíden – szóvá tette, hogy az iskolai mulasztás éppen hogy ellenkezik a kívánt céllal: kevesebb ismerettel miként küzdenek majd a szebb jövőért? Ott van a tüntizésre a szombat, akkor nem hiányoznak a tanórákról. Ám lehurrogták őket. A haladás nem ismer alkut. Pol Pot rendkívül haladó kísérete is úgy kezdődött Kambodzsában, hogy azonnali hatállyal bezárták az összes iskolát és egyetemet. A szemüvegeseket pedig meggyilkolták, hiszen bizonyára az értelmiséghez tartoznak. A Leninék puccsát követő években, Oroszországban a gyanús elemekkel kezet fogtak. Ha a keze nem volt kérges, bizonyára értelmiségi – a cár értelmisége!

A múlt pénteken – ezt hazánkban a nemzeti ünnep miatt nem észlelhettük – világszerte zajlott a hajdanvolt, úgynevezett „kommunista szombatokra” emlékeztető törvénytelen és tömeges iskola-elhagyás, nevezzük így, a „kommunista péntek”. Március 15-én Sydneitől Londonig a fél bolygón kivonultak a diákok az iskolapadból. Hogy mi se maradjunk ki a jóból, a múlt pénteken, Miskolcon nálunk is volt egy „megmozdulás”, melynek sikeréről az eszakhirnok.com oldalon a következő komment tanúskodik: „Hülyegyerekek! Máskor ne olyan helyre szervezzétek a gigatüntikét ahol kamera van, mert így az is kiröhögi a hatalmas tömegeteket és az ostobaságotokat, aki ott sem volt. 😆 😆 :lol:”

Az atlatszo.hu a Holló Színház jobb napjait idéző interjút készített két huszonéves fiatallal, akik egy szál magukban álltak a Kossuth téren, a Parlament előtt március 1-jén, és transzparensekkel a kezükben, mint a kis Greta nagyra nőtt követői, várták, hogy a lábuk alatt végre forduljon a Föld.

Land rights for a gay whales – földtulajdont a meleg bálnáknak! Ezzel a jelszóval parodizálják Ausztráliában a józan eszüktől meg nem fosztott kevesek e nemes célok érdekében folytatott, ám siralmasan üres és céltalan, értelmetlen mozgalmakat. Szögezzük le: aggasztó állapotokat idéz elő a klímaváltozás és minden becsületes embert felháborít az élőlények, sőt egész fajok kipusztítása.
Aggódjunk hát az esőerdőkért! És nézzük a tényeket. 

Az amazóniai esőerdők, „a Föld tüdeje” eddig 25 százalékát irtotta ki a brazil kormány. Tördelheti a kezét a Greenpeace, gyűlésezhet a hatékonyságáról híres gittegylet, az ENSZ, a brazilok (kiknek állama soha nem képezi tüntetések tárgyát) akkor is irtani fogják az esőerdőt.
Aggódjunk a légszennyezésért, s hogy a svéd vagy a görög kormány miért tétlenkedik.

Rendben. Nézzük a legnagyobb szédioxid-kibocsátókat a Wikipedián közölt 2017-es adatok alapján! Kína 10 877 ezer kilótonna (kt) éves kibocsátással vezet (az állam neve soha nem hangik el a  tüntikézéseken), őt követi az Egyesült Államok évi 5971 ezer kt-val. India sem pusztán másodhegedűs az évi 2454 ezer kt-ás kibocsátással, de ki merne szájára venni egy szent tehenet, egy harmadik világbeli államot? Oroszország sem tétlenkedik az évi 1764 ezer kt-jával; nyomában a szorgos Japán az 1320 ezer kt-val. A legnagyobb (és csak a legnagyobb!) kibocsátókat összeadva mindez évi 22 386 ezer kt. Ezen országok jó részében viszont a tüntikézés nem túl célravezető: Kínában a tömegdemonstráció kilőve, Indiában molesztálnák az iskolás lányokat, Japán vagy Amerika túl messze van – marad tehát az öreg
kontinens…

Az Európai Unió teljes, éves kibocsátása viszont összesen 3548 ezer kt volt 2017-ben. Melyik is a nagyobb érték? Kit kell nyomás alá helyezni (mely nyomás hatásairól fentebb értekeztünk)? A szlovénokat? Esetleg a 31 ezer fős San Marino Köztársaság lakosait? A 3548 a 22 386-nak hány százaléka is, kedves tüntikézők? Nem tudjátok kiszámolni? Oké, mentő kérdés: hány tonna is egy kilótonna? Ez sem megy? Na, mars vissza az iskolapadba!

Borítókép: MTI/AP/Francois Mori

Ezek is érdekelhetnek

További híreink