Campus a fesztiválok sorában a nagyobbak közé tartozik. Az ebben a szegmensben dolgozó szervezők közül sokan döntöttek úgy hogy idén nem vágnak bele a projektbe. Önöket miért döntöttek úgy, hogy megkockáztatják az idei fesztivál megrendezését?
A megkockáztatás az ilyen szempontból kétértelmű lehet, mert nyilván üzleti-gazdasági szempontból ez kockázatos, ez tény, de járványvédelmi szempontból hálaistennek nem az, mert nálunk csak oltott emberek lehetnek bent, ezt szigorú protokoll szerint ellenőrizzük. Az üzleti kockázatokat pedig, az csökkenti esetünkben, hogy ellentétben nagyon sok magyar fesztivál szervező céggel nálunk a szervező csapat az amúgy is a Debreceni Campus Kft. állományába tartozik, mivel a fesztiválszervezésen kívül számos más tevékenységünk is van. Ennek, illetve a fesztivál szervezői támogatásoknak köszönhetően túl tudtuk élni a COVID miatti nehéz időszakot, és úgy gondoltuk, hogy vállalva rizikót, a 2021-es fesztivált megtartjuk
Egyelőre úgy tűnik, hogy jól döntöttünk, mert jóval az oltottsági arányokon felül állunk a jegyértékesítésben.
Ezt hogy értsük?
Az átoltottság Magyarországon 55 százalékos, a mi értékesítésünk viszont, július 12-i állás szerint megközelíti a tavalyelőtti jegyeladást. Ez pedig, optimizmusra ad okot, szemben azokkal a pesszimista jóslatokkal, amik az ötven százalékos oltottsági arányt mutató számok alapján azt vizionálták, hogy feleannyin lesznek, mint 2019-ben. Nagyon sok az egyetemistánk, nagyon sok a városi értelmiség, vagy sok az a látogató, vagyis, a Campus közönségén kiválóan bizonyítható az az alaptézis, hogy az oltott embereknek a száma egyenesen arányos az iskolázottsággal. De rengeteg olyat is hallok, hogy sokan pont a fesztivál miatt oltatták magukat be. Márpedig, ha a fesztivál egy ilyen késztetést jelent, és mondjuk, emiatt nem lesz beteg ősszel sok ember, akkor ennek külön örülünk, ez extra haszon.
Visszatérve a normál haszonra, rendezvény beharangozó rendezvényén említette, hogy akkor, vagyis, még a július 10-i jegyforduló előtt – amitől kezdve már nem lehet kedvezményes bérletet vásárolni, csak teljes árút – közel 80 százalékos volt a jegyeladás. Ez mit jelent konkrét számokban?
Számszerűen 10700 bérlet kelt el tavaly július 10-ig, most pedig, valamivel több, mint nyolcezer. Mi a tavaly elmaradt rendezvényt követően kétszer is lehetőséget adtunk jegyvisszaváltásra, következő évre átírásra, pénzvisszaadásra, sokan azonban, nem így tettek. Szerintünk, az hogy a potenciális látogatók pénze esetleg, bennragadt olyan rendezvényekben, amik szintén nem kerültek megtartásra, sőt, idén sem lesznek megrendezve, nagy a száma azoknak, akik az utolsó pillanatra hagyják a jegyvásárlást. Bízunk benne, hogy ezek a vásárlások a tavalyelőtti közelébe tornásszák fel a látogatóink számát.
Ezek a potenciális látogatók Ön szerint abban bíznak, hogy esetleg, más fesztivál, ami nekik közelebb van, vagy kedvesebb, mégiscsak megrendezésre kerül, és ezért halogatják a jegyvásárlást?
Nem ez lehet az ok. Inkább attól félnek, hogy esetleg, mégsem lesz megtartva a Campus sem, és nem kockáztatják a pénzüket.
És a fesztiváligazgató nem fél attól, hogy mégis le kell fújni a rendezvényt?
Hát, most már nem. Az utóbbi másfél évben minden szempontból mindenre felkészültünk, így, ha valaki holnap azt mondaná, hogy nem lesz fesztivál, akkor azt mondanám, hogy oké, akkor egy héttel előbb megyek nyaralni.
De félre téve a tréfát, azért nem számítunk erre a szcenárióra, mert most már azért százmilliós veszteség érne minket, ha mégsem lenne rendezvény.
A büdzsén egyébként, nagyságrendileg több, mint félmilliárdos. A bevételnek mintegy 30 százalékát szerezzük támogatásból, szponzorációból, 50-60 százalékát jegybevételből, és kb. 10-15 százalék jöhet be a vendéglátás árréséből. Ha a fesztivál előtt egy hónappal történik ilyen, akkor kevesebb ráfizetéssel meg lehet úszni a rendezvény lefújását. Most már viszont ez nagyon fájna, mert csak reklámra elköltöttünk mintegy hatvanmillió forintot. Már javában dolgozunk, van bérköltség, marketing költség, zenekari előlegek, amik mintegy százmillió forintot tesznek ki együttesen, és ahogy megyünk előre az időben, a felmerülő költségek is egyre nőnek. Úgyhogy, mi semmiképpen nem szeretnénk elállni az idei rendezvénytől. Persze, ha megjelenne egy „kappa mutáns”, és azt mondják, hogy ez minden vakcinát kikerül, és ráadásul, Magyarországon kezdődik, nyilván nem tudnánk mit csinálni. De persze, most semmi ilyesmi nincsen.
Mennyire van „együl” a hozzá hasonló nagy rendezvények piacán a Campus idén nyáron?
Hát azért, nem vagyunk egyedül, hiszen főleg csak a Sziget Kft.-nek a nagy rendezvényei – a Balaton Sound, a VOLT és a Sziget – maradnak el. Ennek a hatását egyébként, érezzük is: budapesti irányból még nagyobb érdeklődés van a rendezvényünk iránt, mint korábban. Ez érezhető például a VIP-jegyek értékesítéséből, illetve, az olyan faceookos kérdésekből.
Az eddigi Campus Fesztiválokon nagyon sok neves külföldi együttes lépett fel, a közönség egy része is erősen a külföldi együttesek miatt jött, hiszen a mainstreamhez tartozó együttesek mellett nagyon sok rétegzenei irányzatokat képviselő formáció is jelen volt a fesztiválon. Tehát, nagyon sokszínű volt a fesztivál. Most viszont, csak magyar előadók vannak. Mennyire rostálja meg a közönséget ez, mennyire lesz esetleg, más a közönség összetétele ettől?
Ahogy látjuk, részben hiányolják a külföldieket – erről szól a visszajelzések tíz százaléka, részben pedig, örülnek, hogy egyáltalán van fesztivál – ezt látjuk a visszajelzések mintegy 90 százalékából. Természetesen, mi is jobban szeretjük az olyan Campusokat, ahol vannak külföldiek, de idén ilyen szerződésekre gyakorlatilag nem volt esély, mert a turnészervezők – látva, hogy a legtöbb nagy fesztivált lefújták Európában – bele se fogtak a szervezésbe. Persze, megtehettük volna, hogy egyéni szerződéseket kötünk.
Ám abba azért nem mentünk bele, hogy egy olyan együttest, amit egy 20-30 helyszínes európai turné keretében 50 millió forintért is meg lehet kapni, 150 millióért szerződtessünk.
Annál is inkább meggondolandó lenne egy ilyen lépés, mert bár említettem, hogy túléltük a COVID legsúlyosabb következményeit, és talpon maradtunk, de azért, ért bennünket tavaly egy mintegy háromszáz milliós veszteség, a korábbi 3,5 milliárd forintos árbevételünk pedig – nemcsak a Campus elmaradása miatt, hanem azért, mert a közétkeztetési piac, ahol szintén jelen vagyunk ugyancsak durván visszaesett – 2020-ban 1,5 milliárdosra zsugorodott.
Üzletileg mit jelent Önöknek a külföldi előadók távolmaradása?
Az a legoptimistább forgatókönyv szerint is három évvel vetette vissza a rendezvény fejlődését a COVID. Nem titok, hogy 2020-ban a Nagyerdei Stadionba készültünk a Nagyszínpaddal, olyan világsztárokkal volt szerződésünk, amik reálissá tették hogy az ötven-hatvanezer fő befogadásár képes arénát meg tudjuk tölteni. Most megint kell legalább két év, hogy elhiggyük, hogy be tudunk menni a stadionba. Hogy lesz annyi néző, lesznek olyan produkciók. Ehhez az kell, hogy legalább két 110-120 ezres Campus Fesztivált csináljunk, vagyis, legkorábban 2023-ban lehet ez újra realitás – feltéve, hogy a 2022-es rendezvényen sikerül majd újra nemzetközi sztárokat felvonultatni.
Ez most akkor mégis, mekkora lesz?
Megítélésem szerint, el fogjuk érni a 90-100 ezres nézőszámot. Persze, van olyan is, aki azt mondja, hogy 120 ezres lesz, és soha nem voltak annyian, amennyien most lesznek. Őszintén szólva, én ezt most nem tudom megmondani.
2019-ig nagyon szép fejlődési ívet írt le a Campus, több évre visszamenőleg nyereséges volt, sőt, százmilliós eredményt produkált. Megítélése szerint minek köszönhető ez?
Igen, de az eddigi nyereséget most a pandémiával el is buktuk. Ettől eltekintve valóban szép a fejlődési ív, amit szerintem, annak köszönhető, hogy Debrecen egy olyan város, ahol a törekvések egy irányba mutatnak. És ezt nem csak a politikára mondom, hanem például arra is, hogy a Debrecenben élő emberek egy jó pár éve közös pályán, közös gondolkodásban vannak. Van az emberek fejében egy elég stabil jövőkép, hogy legyen jobb. É érezzük, hogy lehet, hogy jobb lesz, sőt, biztos, hogy jobb lesz, és ez az optimizmus áthatja az egész közgondolkodást. Egy fejlődő pályán lévő városban pedig, egy fesztivált is könnyebb fellőni – főleg, ha egy olyan helyen van, mint amilyen a Nagyerdő, gyönyörű környezetben. A csapatunk is elég stabil, kollégáim nagyon színes egyéniségek, nagyon színes szakmai háttérrel rendelkeznek, és mindezek mellett nagyon fontos, az is, hogy az egyetem és a város is támogatja a rendezvényt. Szeretik a lakosok, jó a város mérete ahhoz, hogy legyen honnan alappiacot merítenünk.
Debrecen egyre inkább izgalmas másoknak is.
Sok olyan ember van, aki eddig teljes mértékben azt gondolta, hogy ő nem nagyon megy Kelet-Magyarországra, mert minek. Tíz-húsz éve még úgy gondoltak ránk a tőlünk Nyugatabbra élők, hogy se autópálya nem megy arra, se semmi izgi nincsen, kicsit úgy gondoltak ránk, hogy ez itt Nyugat-Románia, Nyugat-Ukrajna. Mostanában Debrecenre nagyon nem így gondolnak. Jó a városmarketing, mindenki azt hallja, hogy itt valami történik, valami alakul, és most már az embereket érdekli Debrecen. És egy ilyen fesztivál az nagyon jó alkalom arra, hogyha valakinek van egy távoli rokona, vagy egy szakmai partnere, aki már nagyon régóta hívogatja, hogy gyere már egyszer el Debrecenbe, és ha van egy ilyen fesztivál, akkor most gyere. Nyáron, amikor a legszebb arcát mutatja a város, tök jó a strand, most nyílt meg, van miért Debrecenbe jönni. Egyébként, ha valaki ide eljön, megnézi ezt a stadion, Nagyerdő, Egyetem, strand sztorit, akkor tényleg rácsodálkoznak. A Tankcsapda dal amit fesztivál dalnak csináltunk, erről szól. Nézem a klipet, örömmel tölt el, hogy mi itt élünk. Ez nagyon rendben van.
Emlegette az egyetemet és a várost. Anyagi támogatásban ők hogyan vannak ott, illetve hogy néz ki egyáltalán a támogatási-szponzori paletta?
Az önkormányzat az azzal támogatta a rendezvényt, hogy ebben az évben először harminc millió forintot adott reklámra, ami nagyon fontos, mert ez azt jelenti, hogy megduplázhattuk a marketing költéseinket. A közösségi média megjelenésen túl ebből óriás plakát kampányt, City light megjelenést tudtunk csinálni, különböző indor felületeket, villanyoszlopi hirdetéseket, országos rádió-, TV hirdetéseket tudtunk finanszírozni. Vagyis, olyanokat, amik eddig nem voltak. Ebben az évben egyébként, próbálnánk egy kicsit a marketinggel meglovagolni, hogy aki csak azért nem megy el más fesztiválra, mert azok most nincsenek, de eljön Debrecenben a Campusra, hogy utána is ezt szeresse.
Kósa Lajos Debrecen emblematikus országgyűlési képviselője a Campus a beharangozó sajtótájékoztatón utalt arra, hogy a sör-, üdítő-, és ásványvíz forgalmazásról szóló törvény általa benyújtott és az országgyűlés által elfogadott módosítása lehetővé teszi, hogy a nagyok monopóliumának megtörését a nagy rendezvényeken is. Magyarán, ezentúl nem kötheti ki egyetlen gyártó-forgalmazó sem, hogy kizárólag az ő termékét forgalmazzák egy adott vendéglátó helyen, vagy fesztiválon. Mit jelent ez az Önök szempontjából: nem jelent nagy kiesést egy-egy kizárólagosságot igénylő nagy szponzor kiesése?
A nagy italgyártók-, forgalmazók, mint amilyen a Heineken Hungária, ők tudomásul vették, hogy van egy ilyen törvény.
Én pedig, a magam részéről azt gondolom, hogy a fogyasztó oldaláról nagyon jó, hogy lesz itt egy-két kézműves ital, és nem hiszem, hogy az ő jelenlétük a Heineken Hungária volumenét ez alapvetően befolyásolni fogja. Egyrészt azért, mert a kézműves sörök jóval drágábbak, másrészt, a kézműves gyártók nincsenek felkészülve arra, hogy egy fesztiválon 110 darab csapoló berendezéssel kiálljanak. Vagyis, ez egy réteg piac, ami színesíti a kínálatot, és abszolút jó, hogy ezek a kistermelők be tudjanak mutatkozni nálunk is.
(Borítókép: 2021.07.08. Debrecen. Tájékoztató – a Nagyerdei Víztoronyban – a 2021-es évi Campusz Fesztiválról és „himnuszáról”, amely a Tankcsapda „Ülj le mellém” című dalának feldolgozásából született meg. A képen:
Barkó József régióvezető – OTP Bank Nyrt. Északkelet-magyarországi Régió Miklósvölgyi Péter fesztiváligazgató – Campus Fesztivál. Fotó: Kiss Annamarie, Hajdú-Bihari Napló)
