A képviselők 125 igen szavazattal, 49 nem ellenében hagyták jóvá a fideszes Bánki Erik erről szóló javaslatát.
A szavazás után Kocsis Máté fideszes frakcióvezető, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tartottak sajtótájékoztatót.
A magyar ellenzék és az ellenzéki médiumok nem a valós helyzetet vázolják fel a lakás-takarékpénztárak ügyében, hamis látszatot keltenek trükkös mondatokkal, amelyeket a leghatározottabban visszautasítok és cáfolok – mondta Kocsis Máté.
„A konstrukció megmarad, az állami támogatás lesz csak átcsoportosítva, amely a CSOK-nál jár majd, így ott lehet igénybe venni. Az állam az otthonteremtést szolgáló rendszerbe csoportosítja át az eddig a lakás-takarékpénztáraknál járó állami támogatás összegeit. Forráskivonásról nincs szó, a kormány és a kormánypártok vizsgálja a CSOK jogosultak körének bővítését”– mondta a frakcióvezető, aki cáfolta azt is, hogy a döntésnek és a lakáslottó rendszerének köze lenne egymáshoz.
Gulyás Gergely miniszter kiemelte, a kormány terve, hogy többen járjanak jól, és ne a bankok nyerészkedjenek. „Ha megnézik a lakás-takarékpénztárak hozamait, akkor látják, hogy az állami támogatás nélkül azok negatívak” – húzta alá Gulyás.
Az otthonteremtés nemzeti ügy
Bánki Erik kormánypárti képviselő indítványában hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP nemzeti ügynek tekinti az otthonteremtést, ami családtámogatási politikájának egyik fontos pillére. „Célunk, hogy minden magyar családnak saját otthona legyen”– fogalmazott, rámutatva: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 2015-ös bevezetése óta több mint 90 ezer családnak biztosított támogatást, közel 250 milliárd forint értékben.
Kiemelte továbbá, az elmúlt években meghozott intézkedéseknek köszönhetően a magyar családok ma már jelentős állami támogatást vehetnek igénybe használt és új lakás vásárlásakor. Ez segít a családoknak abban, hogy túlzott eladósodás nélkül jussanak saját otthonhoz – tette hozzá.
A lakástakarék nem volt hatékony
Bánki Erik ugyanakkor figyelmeztetett, az állam több mint húsz éve támogatja a lakás-takarékpénztárakat, azonban ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is „extraprofitot realizálnak”.
A lakástakarék-program mára egy az állam és az adófizetők számára költséges, de nem hatékony konstrukcióvá vált: miközben az összes öngondoskodási megtakarításnak csak az egyharmadát teszi ki a lakástakarékban tartott összeg, addig az összes ilyen jellegű állami támogatás háromnegyede kerül évente a lakás-takarékpénztárakhoz – fejtette ki, megjegyezve, a jellemzően kis összegű konstrukció miatt a megtakarításokból alig épültek új lakások.
Miért jobb a csok?
Az előterjesztő szerint a csok az elmúlt években időarányosan sokkal nagyobb mértékben tudott hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar családok saját otthonhoz jussanak. Megjegyezte, az állami támogatás nélkül ráadásul negatív lenne a lakás-takarékpénztárak által a megtakarítóknak kínált hozam, annak ellenére, hogy a takarékpénztárak a jelentős állami támogatásnak köszönhetően több tízmilliárdos profitra tettek szert az elmúlt években. Bánki Erik közlése alapján a négy lakás-takarékpénztári szolgáltató 2010 óta közel 60 milliárd forint „extraprofitot” realizált.
A kormánypárti politikus kitért arra is, az eddig a lakástakarékokra fordított források a jövőben többek között a csok további bővítésének pénzügyi fedezetét biztosíthatják. A költségvetés idén mintegy 230, jövőre pedig több mint 240 milliárd forintot biztosít különböző konstrukciókban otthonteremtésre.
Borítófotó: PuzzlePix / Mast3r, Dreamstime
