Mind a forgalom, mind az árak tekintetében meglepte a szakértőket a lakóingatlan-piac alakulása az elmúlt hónapokban. Miközben a többség a járvány miatt a tavaszi, kora nyári felfutást követően inkább stagnálásra számított, ezzel szemben a 2021 első tizenegy hónapját tekintve a 15-20 százalékos árnövekedés sem volt ritka, és a jövő évre további, átlagban 5-10 százalékos emelkedés várható.
A telekárak a frekventáltabb, lakóház építésére alkalmas helyeken sok esetben 30-50 százalékkal ugrottak meg
az állami támogatások, a jegybanki olcsó zöldhitel és a járvány miatti kertesház-igények miatt. Elmondható, hogy a minőségi ingatlanok ára vidéken is elindult felfelé – mondta a Figyelő kérdésére Simon Éva, az Ingatlanbazár.hu üzletágvezetője. Szerinte elsősorban a nagyvárosokban és környékükön nőtt érdemben a kereslet, ott, ahol kellőképpen jók a munkalehetőségek.
Igaz, a pandémia miatt elfogadottabbá vált home office révén sok olyan, falusi CSOK-ra jogosult település is előre tudott lépni, ahol jó a közlekedés, az infrastruktúra és a közelben van néhány erős vállalat, vállalkozás. E falvakra jellemző az is, hogy közel vannak a Balatonhoz, a fővároshoz vagy valamelyik nagy vidéki ipari központhoz, például Debrecenhez, Győrhöz, Székesfehérvárhoz, vagy hasonló, jól fizető munkahelyekkel kecsegtető nagyvároshoz. Esetleg valamilyen kiemelt belföldi turisztikai vonzerőhöz, például valamelyik ismert termálfürdőhöz. Az Ingatlanbazár.hu üzletágvezetője szerint fontos egy régióban az is, hogy a fejlesztések mennyire zajlanak fokozottan, hogyan tud egy országrész perspektívát adni az odaköltözőknek.
Jövőre ugyanakkor a vásárlóknak nemcsak néhány fontos elem, így például a 3 milliós felújítási támogatás vagy a falusi CSOK kifutásával kell szembenézni, de a nemzetközi környezet miatt emelkedő hitelkamatokkal is,
emiatt a vásárlók többségének behatároltabbak lehetnek a lehetőségei, mint ma
– tette hozzá Simon Éva.
Benedikt Károly, az egyik nagy, tőzsdén is jegyzett ingatlanpiaci értékesítő és befektető vállalat, a Duna House marketing- és PR-vezetője úgy fogalmazott: a minimálbér várható növekedése, az elindult kamatemelési ciklus, a zöldhitelajánlat, a rozsdaövezeti program elindítása, továbbá az otthonteremtési kedvezmények – egyenként és egymásra hatva is hozzájárultak az igen élénk lakásadásvételi piachoz az idén. Így év végére meglehet a 150 ezer tranzakció. Sőt, a fenti elemek hatása 2022-re is kitart, és a már említett áremelkedések mellett a tranzakciók száma sem csökken érdemben.
Konszenzus az ingatlanos szakmában, hogy az elmúlt lassan két évben, amióta a járvány kitört, alaposan átalakult az ingatlanpiac keresleti oldala, valamint a vevők lakásvásárlási motivációja. Nem meglepő módon előtérbe kerültek a kertkapcsolatos ingatlanok, de nemcsak az óriási lakóházak vagy a menő sorházak, hanem a kisebb nyaralók, zártkertek is kelendőbbek lettek, hiszen alacsony áruk miatt szélesebb rétegek engedhetik meg maguknak ezek vásárlását olyan esetben, amikor a tömbházakból akár csak ideiglenesen „kimenekülnének”. Magyarán aki nem teheti meg, hogy leköltözzön egy balatoni, velencei-tavi vagy Dunakanyarban lévő családi házba, az is vágyik egy kis saját elvonulási lehetőségre.
A teljes cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Magyar Nemzet / Havran Zoltán)
